Európa vezetői aláírták a Berlini Nyilatkozatot
Hírszerző információ 2007. március 25. 17:03
Erős, egységes, egy hangon beszélő és cselekedni képes Európai Uniót sürgetett Angela Merkel német kancellár vasárnap, a berlini EU-csúcson mondott beszédében. A Berlini Nyilatkozat aláírását megelőző ünnepélyes ceremónián még José Manuel Barroso, az EU-bizottság elnöke, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke, valamint Romano Prodi olasz miniszterelnök szólalt fel, utóbbi beszédét Fejtő Ferenc egyik gondolatával fejezte be.
1/2. oldal » Merkel: „A tolerancia felé vivő út katasztrófákon át vezetett”
Az EU soros elnöke, Angela Merkel beszéde elején felidézte gyerekkorát, amikor – még az NDK lakosaként – Kelet-Berlinben nevelkedett, s gondolni sem mert arra, hogy nyugdíjas kora előtt valaha is Nyugatra látogathat majd. „S mégis, a berlini fal leomlott. Én pedig a saját tapasztalatom révén tanulhattam meg, hogy semmi sem megváltoztathatatlan” – mondta Merkel, aki szerint mindez reményt nyújt azoknak, akik ma sem akarnak beletörődni az igazságtalanságokba.
Merkel rámutatott: Európa a közös értékekre alapozódik, s legfőbb jellemvonása, tulajdonsága a tolerancia. „Évszázadokra volt szükségünk, hogy ezt megtanuljuk. A tolerancia felé vivő út katasztrófákon át vezetett… De ma egységben élünk, úgy, ahogy a múltban még soha nem tettük. Minden egyes tagállam hozzájárult Európa egyesüléséhez, a demokrácia és a jogállamiság konszolidációjához. S a kelet-közép-európai férfiak és nők szabadságvágyának köszönhető, hogy képesek voltunk végleg lezárni Európa mesterséges megosztottságának korszakát.”
Nem szabad hagynia, hogy megosszák
Merkel beszédében hangsúlyozta a szabadság fontosságát, beszélt arról, hogy minden tevékenység középpontjában az ember áll, akinek méltósága sérthetetlen (s ennek kapcsán – hangsúlyozva, hogy saját személyes véleményét mondja – hozzátette, hogy ez a koncepció Európa zsidó-keresztény gyökereiből is fakad). Egyben figyelmeztetett az európai egység fontosságára, hiszen az európai országok külön-külön gyengék a világméretű kihívások leküzdésére. „Európának soha nem szabad hagynia, hogy bármilyen kérdésben is megosszák” – tette hozzá.
„Európa legfőbb jellemvonása a tolerancia” (Fotó: ddp)
Külpolitikai kérdésekről szólva Merkel kiállt amellett, hogy az EU szoros és baráti kapcsolatot tartson fenn az Egyesült Államokkal, globális stratégiai partnerséget alakítson ki Oroszországgal, illetve segítse, hogy a NATO erős maradjon. Jelezte: az EU kész felelősséget vállalni a világpolitikai kérdésekben, s ezt jelzi az is, hogy előző nap az ENSZ-ben az európaiak szintén elfogadták az Irán elleni új szankciós határozatot.
A német kancellár szerint az EU struktúrájának alkalmazkodnia kell az új helyzethez, ahhoz, hogy immár 27 állam alkotja a szervezetet. Ehhez hatékonyabb intézményekre és az eddiginél több feladatkörre van szüksége, illetve főként arra, hogy ezeket a feladatköröket jobban meghatározzák, alaposabban különválasztva, mi az, ami közösségi hatáskör, s mi az egyes országok feladata.
Nem valami elvont, „idegen” dolog
José Manuel Barroso többek között arról beszélt, milyen nagy jelentőségű a mostani csúcs helyszíne, az, hogy az egyesített Berlinben tarthatják a tanácskozást. Hangsúlyozta: az európai emberek büszkék lehetnek az elmúlt 50 év sikereire, arra, hogy béke van, jólét, s kontinensük hatalmas gazdasági fejlődésen ment át.
Utalt arra, hogy az Európai Unió nem valami elvont, „idegen” dolog, hanem egy közös terv – s hogy nem szabad a kudarcokért mindig Brüsszelt hibáztatni, hiszen ami történik, az a tagok közös felelőssége. Ami pedig a jövőt illeti, ő is azt hangoztatta, hogy az EU-nak erős intézményekre van szüksége, s a tagállamoknak képesnek kell lenniük a közös cselekvésre.
Hans-Gert Pöttering – Barrosóhoz kapcsolódva – felhívta a kontinens lakosainak, s főként a fiataloknak a figyelmét, hogy Európa a saját országukban kezdődik, s hogy az EU és az egyes országok „párban vannak”, egymástól elválaszthatatlanok. Ugyanakkor részletesen foglalkozott az Európai Parlamenttel, azzal, hogy ez a testület milyen fontos szerepet játszott az egyesülési folyamatban, s a 10 új tagállam 2004-es felvételében.
Európa őrülete
Romano Prodi egyebek mellett azt elemezte, hogy az EU mint az alapértékek közössége már létezik, a tényleges, gyakorlati Európai Uniót viszont tovább kell építeni. Ehhez új szabályok kellenek – de nem kell a nulláról indulni, hiszen az EU alapokmánya (amelyet 2004-ben Rómában írtak alá, de amely a francia és a holland elutasítás miatt vakvágányra került) nagyon megbízható alapot ad az új alapdokumentum kidolgozásához.
Prodi beszéde végén Fejtő Ferenc Párizsban élő magyar történészt idézve (akit nagy európai történészként és íróként mutatott be) azt mondta: az alkotáshoz jóérzés, türelem, hit, de egyben egy csipetnyi őrültség is szükséges. „Íme tehát: Európának egy kicsit újból meg kell találnia saját kreatív őrületét” – fogalmazott az olasz kormányfő.
1. Merkel: „A tolerancia felé vivő út katasztrófákon át vezetett”
