A nyugat nem tud mit kezdeni a muszlim világgal
Kósa András 2007. március 23. 17:56
Nem kulturális, hanem társadalmi-gazdasági okai vannak a nyugati-iszlám szembenállásának, az európai iszlám közösségek radikalizálódásának – hangzott el egy tegnapi konferencián, amit „Iszlám ante portas” címmel tartottak meg. A résztvevők szerint nem magától értetődő a mai ellenséges hangulat, amiért az Egyesült Államok hibás külpolitikája is okolható.
Több példa is van arra a történelemben, hogy európai nagyhatalmak a muzulmánokkal léptek szövetségre – mondta tegnap a Friedrich Ebert Alapítvány konferenciáján Rostoványi Zsolt egyetemi tanár. A Corvinus Egyetem Közel-Kelet kutatója Nagy Károly frank császár és Hárun ar-Rasid példáját hozta fel, akik a VIII. században együtt harcoltak az arab Omajjád dinasztia, valamint a Bizánci Birodalom ellen.
Rostoványi Zsolt szerint ez is azt mutatja, hogy a mai szembenállás elsősorban nem kulturális meghatározottságú (bár Francis Fukuyama civilizációk harcáról szóló elméletét a többi előadóhoz hasonlóan ő is figyelemre méltónak nevezte), nem is vallási, hanem társadalmi, gazdasági, politikai, szociológiai jellegű.
Az iszlám országokban ugyanúgy él egyfajta fenyegetettség-érzés a Nyugattal szemben, mint ami a másik oldalon az iszlám terrorizmussal, az „iszlámizmussal” szemben.
Amerika-ellenesség
Rostoványi Zsolt és az utána felszólaló Rózsa Erzsébet (a Magyar Külügyi Intézet munkatársa) is úgy látja azonban: ez nem „Nyugat-ellenesség”, hanem elsősorban „Amerika-ellenesség”, ami szerintük az „amerikai vezetés elhibázott Közel-Kelet politikájának”, valamint „az amerikai értékek mint egyetemes értékek terjesztésének” elutasítása.
Mi tehetünk róla, ha zsidókat akar ölni
A Nyugat egyébként sem tud mit kezdeni az iszlám világgal, a miénktől teljesen eltérő társadalmi berendezkedéssel – hangsúlyozták az előadók, akik szerint erre jó példát jelent a „demokrácia paradoxon” fogalma – amikor egy demokratikus választáson iszlámista, a nyugati értékeket elutasító erők kerülnek kormányra. (Például a Hamasz győzelme a palesztin választásokon vagy az iszlámista siker az 1992-es algériai választások első fordulójában, ami után a hadsereg vette át a hatalmat, és polgárháború kezdődött.)
Szó volt az Európában élő mintegy 20-25 millió muzulmánról is. Rostoványi Zsolt egy felmérést idézett, amely szerint a megkérdezett nyugat-európai muzulmánok nagy többsége előbb tekintette magát iszlám vallásúnak, mint britnek, németnek, spanyolnak stb.
Ezt mi nem érthetjük
A tudósító meglátása szerint itt az előadók némileg magukkal is ellentmondásba keveredtek a vallási-kulturális, illetve társadalmi-politikai dimenziókkal kapcsolatban. Tüske László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára például arról beszélt, hogy az iszlám „törvényvallás”, amit „mi nem értünk”.
A törvényvallás jellemzője, hogy „az életet a saria határozza meg”, amely persze maga is változik idővel, a hit mindent áthat. Tüske László szerint nagy probléma, hogy Európában máig nem folyik imámképzés, így az itteni iszlám közösségek szemléletmódját alapvetően a világszerte elterjedt, Szaúd-Arábiából finanszírozott ingyenes képzéseken részt vett vallási vezetők határozzák meg.
