A Legfelsőbb Bíróság elnöke a rasszizmus minden formáját elutasítja
Népszabadság * Czene Gábor * 2007. március 24.
David Irving holokauszttagadó brit történész március 15-én felszólalt a MIÉP nagygyűlésénKép: Móricz SimonHa rajtam múlna, akkor Magyarországon is jogi következményei lennének a holokauszt tagadásának – nyilatkozta lapunknak Lomnici Zoltán. A Legfelsőbb Bíróság elnöke arról nem kívánt állást foglalni, hogy büntető- vagy polgárjogi szankciókat kellene-e alkalmazni.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a közeljövőben Washingtonba utazik, ahol az Egyesült Államok szövetségi főbírájával és a külügyi bizottság több tagjával is találkozik. A megbeszélések fontos témája lesz az emberi jogok érvényesülése.
A bíráknak is fel kell lépniük az alkotmányellenes, embertelen nézetekkel szemben – mondta Lomnici Zoltán -, a rasszizmus és az antiszemitizmus minden formája elfogadhatatlan. A magyar alkotmány mellett az Európai Unió rendelkezései is kötelezettségeket rónak a bírákra. Az emberi jogokat védő állami szervezetek sorában – folytatta – kiemelten fontos feladataik vannak a bíróságoknak: Magyarországon is törekedni kell arra, hogy csökkenjenek, lehetőleg szűnjenek meg az emberi jogokat sértő ítéletek.
Az önkényuralmi jelképek használatát Magyarországon bünteti a törvény, míg a holokauszt tagadását tételesen nem tiltják a jogszabályok. Lomnici Zoltán nem kívánt aktuálpolitikai fejtegetésekbe bocsátkozni, de hangsúlyozta: a holokauszt tagadói meghamisítják a történelmet, megsértik azoknak az ártatlan millióknak az emlékét, akik egy embertelen eszme áldozataivá váltak.
– Ha rajtam múlna, akkor Magyarországon is jogi szankciói lennének a holokauszt tagadásának – közölte a Legfelsőbb Bíróság elnöke, hozzátéve, hogy ez a kérdés nem az igazságszolgáltatás, hanem a törvényhozás kompetenciájába tartozik. Lomnici Zoltán nem akart állást foglalni arról, hogy a holokauszt tagadását milyen módon, a büntető vagy a polgári jogszabályok körében kellene-e szankcionálni. A Mazsihisz – jegyezte meg – ugyanebben az ügyben már az Alkotmánybírósághoz fordult, a beadványról hozott döntés mindenki számára útmutató lesz.
Az európai jogrendhez képest az Egyesült Államok törvényei megengedően kezelik a szélsőséges szervezete-ket és véleményeket. A tengerentúlon az a felfogás uralkodik, hogy a szigorítások a szólásszabadságot korlátoznák. Ugyanakkor az Egyesült Államokban – mondta Lomnici Zoltán – a társadalom rendkívül érzékenyen reagál a szélsőséges jelenségekre, és egységesen fellép a szalonképtelen nézetekkel szemben.
