NOL * Szőcs László * 2007. március 22.
Csatát vesztettek a kirekesztők: 626 csókolózó pár állt ki egy feketebőrű flandriai anyakönyvvezető mellett, akiből korábban többen nem kértek. 2007 az esélyegyenlőség éve az EU-ban. Szőcs László jelenti Brüsszelből
Én, Wouter Van Bellingen anyakönyvvezető alpolgámester a házasság kötelékében egyesültnek nyilvánítom önöket – hallhatta a mennyasszony és a vőlegény szerda este, Sint-Niklaas flandriai kisvárosban. Mindebben semmi különös nem lenne, ha az ifjú pár mögött nem csókolóztak volna össze még kétszer 625-en, a ceremóniának nem a Főtér adott volna helyt, s az alpolgármester – aki a nagyobb nyomaték kedvéért szintén megcsókolta feleségét – nem lenne fekete bőrű. Így azonban a királyság egyik legnagyobb fajgyűlölet-ellenes demonstrációját is láthatta a násznép – ráadásul a nemzetközi antirasszista napra időzítve.
A hollandul tökéletesen beszélő Van Bellingen korábban több száz támogató levelet, telefonhívást, csokor virágot kapott, mivel három pár is visszautasította, nem kérve közreműködését az esküvőjükön. Mégpedig egyszerű indokkal: bőre színe miatt nyilván rosszul mutatott volna a családi fényképalbumban. Felháborodását fejezte ki Guy Verhofstadt miniszterelnök is az „idióta rasszizmus” láttán, az alpolgármester azonban őrzi nyugalmát. Mint mondta, akik nem fogadják őt el, három lehetőség közül választhatnak: elköltöznek a városból – ahol egyébként a lakosság negyede támogatta a Flamand Érdek nevű kirekesztő pártot -, mégsem házasodnak össze, vagy pedig beadják a derekukat. Van Bellingen egyáltalán nem lepődött meg a fejleményeken: ha az utcán meglátják, gyakran utánozzák a majom hangját, a vonaton mindig több hely jut neki, mint utastársainak, egy idős hölgy pedig, akinek az utcán segített, azt fontolgatta, hogy borravalóval jutalmazza.
– Hová vezet ez? Mi lesz, ha majd azért nem vesznek jegyet a pályaudvaron, mert az eladó tolószékben ül? – kérdezi Jozef de Witte, a CECLR, a belga esélyegyenlőségi központ igazgatója. Elmondta: számos panaszt kaptak olyan kórházi betegekre, akik nem engedték, hogy színesbőrű ápoló lássa el őket, s kávéházi vendégekre, akik elküldték az ugyanilyen felszolgálót.
Holott: 2007 az esélyegyenlőség éve az Európai Unióban. Lévai Katalin volt esélyegyenlőségi miniszter, szocialista európai parlamenti képviselő a berlini, első esélyegyenlőségi csúcstalálkozóról beszámolva elmondta: ilyen nagy fórum előtt először beszéltek nyíltan az áldozatok diszkriminációs tapasztalataikról. Megdöbbentő volt például annak a fiatal roma lánynak az elbeszélése, akit a legváltozatosabb indokkal nem engedtek be egy amszterdami szórakozóhelyre. Egy németországi zsidó fiatalember arról az érezhető gyűlöletről beszélt, amely a bűntudatot érzők részéről eddig körülvette. Egy leszbikus lány pedig azt panaszolta el, hogy sem munkájában, sem a társasági életben nem tekintik teljes értékű személyiségnek. A csúcs javaslatokat terjeszt az Európai Bizottság elé; konkrét lépéseket szorgalmaznak annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűek nagyobb teret nyerjenek a médiában.
