Ma temették el Badiny Jós Ferencet, a sumér-magyar rokonság elméletét kidolgozó ikont
Kiss Ádám 2007. március 21. 18:07
Badiny Jós Ferenc sumerológus, a magyar-sumér rokonság és Jézus magyar kapcsolatainak hívője március 10-én hunyt el, és szerdán, március 21-én temették. A 98 évet élt, Argentínából hazatelepült tudós megosztotta a közvéleményt. A nemzeti-nacionalista-radikális hívek példaképként tisztelték, míg a „hivatalos” tudományos közösség és a keresztény egyház tudománytalan történelemhamisításnak tartja munkásságát.
A magyar és a sumér nép rokonok voltak, Jézus Krisztus pedig a sumér nép utódjának számító pártusoktól származott, tehát őseink között tisztelhetjük. Az egyház azonban Jézus halála óta folytatólagosan meghamisította a történelmet, így élhet a mai kánon, miszerint a megváltó ereiben színtiszta zsidó vér csörgedezett.
A Dan Brown-féle obskurus összeesküvés-elmélet irodalom kedvelőinek ismerősek lehetnek az ilyen feltételezések. Ezek az elméletek azonban jóval régebbiek, és egy magyar ember, a ma, március 21-én eltemetett Badiny Jós Ferenc kutatásaiból származnak.
A Magyar Demokratát és egyéb radikális-jobboldali orgánumokat olvasóknak ismerősen csenghet Badiny Jós Ferenc neve. A 98 éves korában elhunyt Badiny ennek az eszmekörnek volt kedvelt „mestere” és példaképe, főképp a kilencvenes évek óta, mikor hazatérve Argentínából itthon folytatta a hivatalos történelemszemlélet számára hajmeresztő feltételezéseken alapuló kutatásait.
Buenos Aires-Babilon-Budapest-tengely
Badiny Jós Ferenc 1909-ben született. A Ludovika Akadémián tiszti képesítést nyert, majd rövid katonai pályafutás után 1940-ben kilépett a hadseregből, és a Műszaki Egyetemen folytatta tanulmányait. Hat év múlva azonban már Argentínában van: itt kezdett el érdeklődni a sumerológia iránt, melyből először képesítést szerzett, majd a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetemen tanítani is kezdett.
Badiny Jós Ferenc (Fotó: dvtv.hu)
A hatvanas évek második felétől kezdte publikálni tudományos munkáit. Foglakozott a magyar és a sumér eredetű nyelvek hasonlóságával, de bebizonyította azt is, hogy az esztergomi királyi kápolna román kori díszítései sumér-babiloni eredetűek.
Pályájának csúcsa azonban minden bizonnyal az az elmélet, melyben egy tető alá hozta Jézust a magyar néppel, és az igazi történelmet meghamisító keresztény egyházzal. Badiny a kilencvenes évek közepétől Magyarországon élt és kutatott. 1997-től a Nagy Lajos Király Magánegyetem tanszékvezetője volt. A hazai tudós társadalom nem fogadta örömmel elméleteit.
A hazai sumerológia, különösen annak doyenje, Komoróczy Géza számtalan alkalommal keményen bírálta Badiny Jós munkásságát. Bebizonyították róla módszereinek tudománytalanságát, például azt, hogy az elméletébe nem passzoló tényeket előszeretettel hagyta figyelmen kívül.
Katolikus keresztények versus pogány keresztények
Az egyház sem rajongott a Jézus származását firtató kutatásaiért: Jelenits István neves piarista szerzetes-tanár az Új Ember katolikus hetilap hasábjain kíméletlenül ízekre szedte Badinyi Jós „Jézus Király – a pártus herceg” című könyvét. Például azt a feltételezést, miszerint a kereszténység legősibb jelképe valójában nem a kereszt, hanem a turul. Vagy azt, amely szerint a Pártus Birodalom neve és a (mellesleg bizonyítottan latin eredetű) „párt” szó onnan szárazik, hogy a hunok egy része, a pártusok elpártoltak az ázsiai testvéreiktől.
A kereszténységet és a különféle ősi pogány elméleteket, a Pilis-tiszteletet és a zavaros eredetmondákat skizoid módon egyszerre propagáló radikál-nacionál-jobbos orgánumokat és táborukat azonban ezek a határozott bírálatok sem tántorították el attól, hogy „mesterként”, komoly szakértőként és a globalista/kommunista/zsidó/kapitalista/katolikus-dogmatikus történelemhamisítással szembeni igazságot bebizonyítók egyikeként tiszteljék Badiny Jós Ferencet.
A Demokrata szerint „a professzor hazatérve, röpke pár év alatt átírta a magyar közgondolkodást, megnyitotta az utat a kíváncsiság bátorsága felé, zsilipet nyitott fel, amelyen beáradt a szűk és elgyávult jelenbe a végtelen gazdagságban áradó történelem”.
Ezzel szemben Jelenits István az Új Emberben úgy fogalmazott a sumér-magyar eredetmítoszról és ezáltal Badiny Jós Ferencről, hogy az egész jelenség kompenzáció: a huszadik századi történelemtől elszenvedett sérelmekre adott „önáltató vigasztalás”.
(Forrás: Wikipédia/DVTV/Új Ember)
