A palesztin területekre áramló segély nagysága több mint 1,2 milliárd dollárra nőtt 2006-ban az előző évi körülbelül egymilliárdról, a Hamász-kormányt tavaly tavasz óta sújtó bojkott ellenére – közölte szerdán az ENSZ humanitárius segélyeket koordináló hivatala (OCHA).
A gyorssegélyek nagy részét Európa, az ENSZ és az arab világ nyújtotta a lakosságnak a militáns iszlám mozgalom kormányának megkerülésével, hogy enyhítsen a humanitárius válságon, amelyet elsősorban a nemzetközi szankciók idéztek elő. Mario Mariani, az OCHA európai segélyezési részlegének vezetője úgy nyilatkozott, hogy az Európából érkezett támogatások összességükben mintegy 700 millió dollárra rúgtak 2006-ban, ami több mint 30 százalékos növekedést jelent az előző évvel összehasonlítva.
Palesztin tisztségviselők ugyanakkor jelezték: a tavalyi segélyek nagysága durva becslésen alapul, mert egyáltalán nem világos, mennyi pénz érkezett az arab világból és különösen Iránból, ahogyan az sem, mennyit vittek be bankókkal tömött bőröndökben Hamász-tisztségviselők a Gázai övezetbe.
A bojkott bírálói, köztük Pierre Bessuges, aki az OCHA igazgató-helyettese a palesztin területeken, arra figyelmeztetnek, hogy a segélyezés a kevésbé hatékony célba juttatási csatorna miatt megdrágult az adományozóknak, miközben a büntetőintézkedések tartós károkat okoznak a palesztin gazdaságnak.
A segélyek egyebek mellett a Palesztin Hatósághoz vagy palesztin magánbankszámlákra kerülnek és nem a pénzügyminisztérium egyszámlájára, amely utóbbit az adományozó országok a palesztin pénzügyi reform egyik legnagyobb eredményének tartották. „A segélyeket folyósító országok közössége, főként az európaiak, először milliárdokat fektettek be a Palesztin Hatóság intézményi reformjába, a tavalyi év folyamán pedig egy olyan politikába ruháztak be, amely lényegében felszámolja a múlt vívmányait” – vélekedett Mouin Rabbani, az International Crisis Group független agytröszt elemzője.
Az izraeli Gerald Steinberg, a Tel-Aviv melletti Bar Ilan Egyetem szakértője ellenben úgy tartja, hogy a szankciók kényszerítették a Hamászt a hatalom megosztására, s egyértelmű üzenetet küldtek a palesztin népnek. „A palesztinok túlnyomó többsége felismerte: túlságosan nagy árat fizet azért, hogy a radikális Hamász a vezetője” – fejtegette.
Palesztin közgazdászok felhívták a figyelmet arra, hogy a büntetőintézkedések visszafordíthatatlan károkat is okoznak, beleértve a beruházók kivonulását, a gazdaságba vetett bizalom elvesztését és a kormányzati intézmények gyengülését, ráadásul leálltak a fejlesztési beruházások is, miután a segélyeket döntően a humanitárius válság elkerülésére fordítják. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Izrael visszatartja több mint 500 millió dollár adóbevétel átutalását.
A nemzetközi közösség egyelőre mérlegeli, fenntartsa-e eddigi politikáját az új palesztin nemzeti egységkormánnyal szemben is, mert a Hamász és a mérsékelt Fatah mozgalom koalíciója még nem teljesítette a bojkott feloldásának feltételeit, mindenekelőtt nem ismerte el Izraelt, és nem mondott le az erőszak eszközéről. Az Európai Unió és az Egyesült Államok mégis jelezte, hogy tárgyalni akarnak a kabinet egyes tagjaival, akiket nem a Hamász delegált. Az egyik legbőkezűbb adományozó, Norvégia pedig már fel is újította kapcsolatait a palesztin kormánnyal. (MTI/AP)
