Az egészségügyi ellátás és az árpádsávos zászló szerepelt legtöbbször a napirend előtti felszólalásokban a parlamentben. De szóba került a a gázáltalány, és a cigány kisebbségi önkormányzati választás is.
Az egészségügyi ellátás, az árpádsávos zászló, valamint a cigány kisebbségi önkormányzati választás kérdése szerepelt többek között a napirend előtti felszólalásokban a parlamentben.
Podolák György (MSZP) újra elmondta: azt javasolták, a kormány az elmúlt enyhe tél után biztosítsa, hogy a szolgáltatók visszafizessék a fogyasztók által gázátalány címén befizetett többletpénzt. Hozzátette: döntés született arról, hogy a fogyasztó évközben módosíthassa átalányfogyasztását havi elszámolásra.
A kormány döntése értelmében a gázfogyasztók április elsejétől visszakaphatják a túlfizetés összegét. Az új, április 1-jével életbe lépő rendelet szerint, ha a szolgáltató a tényleges fogyasztásnál nagyobb összeget számláz ki az átalánydíjas rendszerben, akkor a fogyasztó szabad döntésén múlik, visszakéri-e a többletet készpénzben, vagy inkább az átalánydíj csökkentését kéri a következő hónapokra.
Csáky András (MDF) a kormány egészségügyi reformja kapcsán felhívta a figyelmet arra, néhány napon belül több mint 1500 egészségügyi dolgozó munkahelye szűnik meg, és szerint a vizitdíj bevezetése sem volt megalapozott. Kiemelte, a betegek ma még azt sem tudják, hogyan változnak a szakrendelői kapacitások.
Gusztos Péter (SZDSZ) hangsúlyozta: az árpádsávos zászló alatt olyan politikai szubkultúra jelenik meg, melynek egyik jellemzője az antiszemita beütés. Mint mondta, pártja szerint az árpádsávos zászló egyértelmű „antiszemita kód”. Ezt a tényt a Fidesz és a KDNP politikusain kívül mindenki tudja – tette hozzá.
Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi sajtó március 15-e után az árpádsávos zászlót egy napon emlegette a huligánokkal.
(MTI)
