A nemzetközi hírügynökségek és a reggeli európai, például az osztrák és a cseh lapok vezető helyen számolnak be a budapesti eseményekről
Kattintson ide a videó megtekintéséhez!
Kattintson ide a nagy felbontású videó megtekintéséhez
Bőrfejűeknek, szélsőségeseknek, szélsőjobboldaliaknak minősítették a Budapestről tudósító külföldi hírügynökségek a tüntetőket, akik csütörtökön az esti órákban összecsaptak a rendfenntartó erőkkel.
A nagyításhoz kattintson a képre
Az AP szerint sokkal nagyobb tömeg vett részt a Fidesz ünnepi megemlékezésén, mint egyesek várták a kormány ama figyelmeztetése után, hogy szélsőségesek a csütörtöki rendezvények bomlasztására készülnek. A Reuters százezerre tette az ellenzéki rendezvény résztvevőinek számát, és azt írta, hogy radikális csoportok is voltak a Fidesz nagygyűlésén. Az AP az MTI-re hivatkozva 200 ezres számot közölt.
A Reuters úgy vélte, hogy a csütörtöki volt a legnépesebb ellenzéki rendezvény a Gyurcsány Ferenc hatalomból való kiszorítását célzó, a múlt év végén kezdett kampány óta. Megjegyezte, hogy a tavaly szeptemberi-októberi zavargásokkal ellentétben a csütörtöki erőszakos cselekmények a társadalom peremére sodródott csoportok számlájára írhatók.
Videó feltöltés
Küldje el Ön is a március 15-ei zavargásokról készített fényképeit, videóit!
Az Ön neve *
Az Ön e-mail címe *
Ajánlott videó címe *
Feltöltendő videó *
Címke
március 15
Megjegyzés
a *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
részletesen beszámoltak a csütörtök késő esti összetűzésekről többek között megemlítve, hogy a rendőrség könnygázt és vízágyút vetett be a hevenyészett utcai barikádokat felállító, szemeteskukákat felgyújtó tömeg feloszlatására.
A tudósításokat szerte a világon átvették, kezdve az ausztrál The Australian, a kínai People”s Daily angol nyelvű napilapoktól a Párizsban megjelenő International Herald Tribune-ig vagy a brit The Guardianig.
Az osztrák újságok többnyire kommentár nélküli tudósításokban számoltak be a csütörtökön Budapesten történtekről. A lapok mindegyike arra hívta fel a figyelmet írásának címében: rendzavarásokkal ért véget a magyar nemzeti ünnep.
Az összetartozás érzése hiányzott Magyarországon a nemzeti ünnepen, nem volt igazán jó érzés e napon magyarnak lenni – ez a gondolat jelent meg pénteken a romániai magyar sajtó hasábjain.
Cseke Péter Tamás, az Új Magyar Szó munkatársa Sólyom László erdélyi útjának tükrében értékeli a budapesti eseményeket. Emlékeztet arra, hogy Tempfli József katolikus megyéspüspök azt mondta a magyar államfőnek: ezzel a látogatásával sikerült helyrehozni a december 5-i népszavazás kedvezőtlen hatását. A kommentátor utalt a csütörtök esti kolozsvári ünnepi műsorra, ahol a közönség percekig tapsolta a beszédet mondó magyar államfőt. Az állami színház termében a hangulatot éppen az összetartozás érzése tette felemelővé – írja Cseke Péter. A Budapestre hazatérő Sólyom László bizonyára fájó szívvel gondolt a Székelykőn vagy a kolozsvári színházban eltöltött percekre – írja a szerző, hozzáfűzve: a magyar államfő odahaza nem élhette meg az összetartozás érzését.
A nagyításhoz kattintson a képre
Az erdélyi Krónika hasábjain Balogh Levente megállapítja: az idei március 15-én nem volt igazán jó érzés magyarnak lenni. A politikai szembenállás a mindennapok szintjére is átszivárgott, 2004. december ötödike óta pedig a határon túli magyarok többsége még akkor sem tudna szimpatizálni a jelenlegi magyar kormányfővel, ha az úgy döntene, hogy komoly, a nemzet összetartozását hangsúlyozó változásokat kívánna bevezetni a magyarmagyar kapcsolatokban. Azt viszont bizonyára kevesen gondolták, hogy március 15-én még annak lesz a legkisebb jelentősége, hogy Gyurcsány Ferenc üzenetét kifütyülik-e vagy sem. Hogy nem az lesz a téma, melyik politikus milyen közhelyes fordulatokkal élt beszédeiben, vagy hogy mennyire sikerült a Nemzeti Múzeum előtt megrendezett ünnepi műsor. Hanem az, hogy a rendőrség szinte már gyanús, de inkább komikus túlbuzgósággal és eredményességgel napi fél tucat „terroristagyanús” személy őrizetbe vételéről számol be. Az, hogy a koalíció képviselőit esernyővel felfegyverzett testőröknek kell megóvniuk a tojászáportól, illetve, hogy elborult elméjű fantasztákból és elkeseredett polgárokból álló csoportok minden második sarkon kormánybuktatásról és forradalomról álmodoznak. „Nyilvánvaló, hogy mindez nem tekinthető normális állapotnak. Ám az, hogy végre visszakapjuk az ünnepeinket, mindkét oldal politikai és közéleti szereplőinek felelőssége. Hogy évente legalább azon az egy-két napon úgy érezzük: mégiscsak jó magyarnak lenni” – olvasható a kommentárban.
A nagyításhoz kattintson a képre
A román sajtótermékek közül az Adevarul tudósított a budapesti eseményekről, bár az esti összecsapások már nem érték el a lapzártát. „Tiltakozás és pfujolás Magyarország nemzeti ünnepén” – olvasható a címben. A lap külön keretes kis anyagban írja: a magyarok haragszanak amiatt, hogy Sólyom László Erdélyben ünnepelte az évfordulót. A Ziarul Financiar és a Ziua tényszerű tudósítást közölt a magyarországi ünnep eseményeiről.
A cseh sajtó saját kommentárok nélkül terjedelmes beszámolókban foglalkozott a magyarországi eseményekkel. Mint írták, az 1948/49-es magyar forradalomra való megemlékezések csütörtökön Budapesten kormányellenes tüntetésekbe torkollottak, s a kirobbant rendzavarások beárnyékolták a nemzeti ünnepet.
A nagyításhoz kattintson a képre
A Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap ugyanakkor „Magyarország megmentőjére vár” cím alatt egy egész oldalas elemzésben foglalkozott a magyarországi belpolitikai és gazdasági helyzettel. A magyar társadalom mélyen meg van osztva, az emberek minden alkalommal szenvedélyesen vitatkoznak a politikáról és néhány családban a viták váláshoz is vezettek. A kormány és az ellenzék között annyira kiélezett a viszony, hogy a cseh Polgári Demokratikus Párt egykori nulla toleranciája a szociáldemokrata kormány irányában szinte empatikus politikának hat – festi le a magyarországi állapotokat a lap. Szerinte Gyurcsány Ferenc pragmatikus politikus, s reformjai bátrabbak, mint a cseh jobbközép kormány tervezett reformjai. „A gazdasági szakértők ugyan nem lelkesednek a kormány reformtervei iránt, de realistán elismerik, hogy más utat senki sem javasolt” – jegyzi meg a lap szakértői véleményekre hivatkozva. Az ellenzék vezére Orbán Viktor nem viselte el tavalyi vereségét és kivitte a politikát az utcára, s minden módon megpróbálja visszaszerezni a hatalmat még a 2010-ben esedékes választások előtt. Gyurcsányban azonban Orbán egyenrangú vetélytársra talált, mindkét politikus kétségkívül nagy karizmával rendelkezik. Budapest a mély megosztottság ellenére is éli mindennapi életét, amely hasonlít az éppen prosperáló prágai mindennapokhoz. A lakosság nem úgy érzi, hogy válságban lenne az ország. A szükséges reformok elhalasztása és az utcai politizálás folytatása azonban olyan dolgok, amelyek megbízhatóan átvinnék a válságot a magyarok pénztárcáiba is – jegyzi meg a Hospodárské Noviny.
A nagyításhoz kattintson a képre
A Die Welt német napilap emlékeztetett arra, hogy hetek óta tartani lehetett az erőszakos cselekmények újabb kitörésétől. Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója kapcsán lezajlott zavargások óta különböző csoportok erre a napra az erőszakos cselekmények felújításával fenyegetőztek. A budapestieknek azonban elegük volt ebből. Menekülésük – mint írta – ezúttal azt jelentette, hogy a lábukkal szavaztak. A Die Welt úgy értékelte, hogy az elmúlt időszak Gyurcsány elleni tiltakozásai nemzeti-soviniszta vonásokat öltöttek. Ezzel összefüggésben az újság megemlítette a tüntetők által használt árpádsávos zászlókat, a gyűlöletre szító, antiszemita jelszavakat, továbbá, hogy több héten keresztül megszállták a parlament előtti teret. Az elbizonytalanodott rendőrség nem mert időben beavatkozni, azután pedig egyes esetekben túlkapásokhoz folyamodott – írta a lap, megemlítve: már akkor egyes randalírozók – aki magukat 1956 örököseinek tekintették – kiadták a jelszót, hogy „márciusban újra kezdjük.”
A nagyításhoz kattintson a képre
Ezt követően a Die Welt tudósítója sorra vette a szerdai budapesti megemlékezések helyszíneit, megemlítve, hogy szinte mindenütt voltak rendzavarások. Beszámolt arról, hogy a Bem-szobornál egyes tüntetők nyilaskeresztes árpádsávos zászlókkal jelentek meg, ez azonban nem zavarta meg az ünnepséget. A Die Welt hozzáfűzte: néhány héttel ezelőtt Orbán Viktor, a jobboldali, konzervatív ellenzéki Fidesz elnöke „kifejezetten helyeselte” az árpádsávos zászlók használatát. Az újság szerint mindez „a párt nyílt és hallgatólagos egyetértését jelentette a tüntetők céljaival, ami a lakosság széles rétegeiben az elmúlt napokban rendkívüli mértékben erősítette az erőszaktól való félelmet.”
A nagyításhoz kattintson a képre
A vezető amerikai napilapokban egyetlen szöveges beszámolót sem lehetett olvasni a március 15-i magyarországi ünnepi megemlékezésekről, illetve a tüntetésekről. Csak a jobboldali The Washington Times közölt egy képet, amely azt a pillanatot örökítette meg, amikor a beszédet mondó Demszky Gábort esernyővel védik a feléje repülő tojásoktól. A fotó aláírása szerint a Gyurcsány Ferenc lemondását követelő szélsőjobboldali és neonáci tüntetők zavarták meg a politikus szónoklatát. A március 15-i békés ünneplés reményét a randalírozók és a rendőrök közötti összecsapások foszlatták szét – olvasható az újságban közölt kép alatt.
hirado.hu/MTI
