Ifju György, eletstilus@hetivalasz.hu
Valahol a Kapos folyón túl, a Völgységi-patakon és a Hábicsatornán innen, a Mecsek és a Tolnai-dombság között medencékkel tarkított, alacsony lankás vidéket találunk. Egyaránt Völgységnek nevezi a tájnyelv és a földrajzi terminológia, bár volt már más neve is. A törökök kiűzése után betelepülő, és ha csökkent számban is, de máig meglévő németség okán – a történelemben nem mindig jól csengő – Schwäbische Türkei (Sváb Törökország) nevet viselte a körülötte lévő megyényi területtel együtt.
Kastélyok és kastélyparkok (Bikalon a Puchner családé, Lengyelben az Apponyiaké) mesélnek az elmúlt főúri világról, míg a Heimatmuseumokban és tájházakban őrzött tárgyak (Nagymányokban, Kakasdon) a földdel, bányával vagy éppen az új gyökerek megteremtésével viaskodó svábokról, frankokról, heidebauerekről, felvidéki magyarokról és bukovinai székelyekről tanúskodnak. Bonyhádon, a Völgység „fővárosában” mindez együtt van, kiegészítve a Dél-Dunántúl legnagyobb zsidó közösségének emlékeivel és a Zománcgyár termékeivel. Ugyanitt máig jelenvaló a szabadságharcból ismert Perczel Mór és a családnál nevelősködő fiatal Vörösmarty Mihály szelleme – és talán szellemisége is.
Részletes útleírás és további információk: www.vendegvaro.hu.
