Dévényi István, hetijegyzet@hetivalasz.hu
DÉVÉNYI ISTVÁN: ZSIDÓ-E VAGY? – Mivel fogalmam sincs, miként lehet megismerni a kokárdát viselő, ünnepi rendezvényre tartó zsidó magyarokat, már-cius 15-én majd megpróbálok úgy tenni, mint ha én is kokárdát viselő, ünnepi rendezvényre tartó zsidó magyar lennék. Folyt.
Most már én is félek. Kétszeresen.
Félelemmel tölt el ugyanis, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöki posztját olyan felelőtlen ember töltheti be, mint Feldmájer Péter. Amikor a média hetek óta március idusa pánikkal tömi az emberek fejét, s az ünnepi rendezvények programja helyett kizárólag a feltételezett zavargók elképzelt felfegyverkezéséről meg a rendőrség várható ellencsapásáról szállítja a híreket, finoman fogalmazva is általánosan ideges hangulatot teremtve, akkor meglehetősen szerencsétlen azzal előállni, hogy zsidó honfitársaink lelki bántalmazástól tartanak a köztereket ellepő nyilas zászlók erdejében.
A helyzet ugyanis az, hogy az Árpád-sávos zászló jelenleg se nem történelmi lobogó, se nem az új nácik szimbóluma, hanem a Gyurcsány-ellenes mozgalom legnépszerűbb jelképe. A kormányfő a zászló ellen szólalt föl, hát most már juszt is Árpád-sávossal vonul föl, zár le fél pályát, indul ünnepi nagygyűlésre mindenki, aki Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédében nem csak a fantasztikus szónoki teljesítményre lett figyelmes. (Ha a miniszterelnök az Országgyűlés plenáris ülésén az egybetalpas cipők ellen emelne szót, akkor a legleszántabb demonstrálók a testi épségüket kockára téve azonnal kölcsönkérnék az unokájuk gardróbban porosodó technopatáját, már csak azért is.)
Így aztán amikor Feldmájer Péter gyomorforgató magyarországi eseményekről beszél a köztelevízióban, s mindezt a nemzeti ünnepen előkerülő piros-fehér lobogókkal köti össze, bizony rengeteg, az antiszemitizmus vádjában teljességgel ártatlan polgártársát sérti meg fölöslegesen.
És félelmetes az is, hogy a parlamentben az egyik liberális képviselő azzal vádolhatja az ellenzéket: a nagynénikéje miattuk nem mer kimenni az utcára. Mivel azonban nekem Horn Gáborral ellentétben fogalmam sincs, miként lehet megismerni a kokárdát viselő, ünnepi rendezvényre tartó zsidó magyarokat, március 15-én majd megpróbálok úgy tenni, mint ha én is kokárdát viselő, ünnepi rendezvényre tartó zsidó magyar lennék. Aztán meglátjuk, hogy ha egyáltalán, akkor a tüntetőktől vagy a rendőröktől kapom-e a verést.
