(szécsi)
LESELKEDIK A GONOSZ
Dávid király optimista volt, mert, mint énekelte: „Egy kevés idő még és nincs gonosz; nézed a helyét és nincsen ott” (Zsoltárok könyve, 37/10). Továbbá: „Az Úr neveti őt, mert látja, hogy eljő az ő napja” (Zsoltárok könyve, 37/13).
Gyurcsány Ferenc nem ennyire optimista. A londoni Times munkatársainak azt mondta, hogy soha ennyi antiszemita megnyilvánulásnak nem volt tanúja, mint napjainkban. (Csak közbevetve, a köztünk lévő korkülönbség jogán: volt már több is, például 1944-ben.) Az angol újságírók kérdésére, miszerint csak a szocialista párt mentheti meg Magyarországot a radikális antiszemitizmustól, a miniszterelnök tagadó választ adott: nem, nincsenek egyedül. Hárman vannak, a szocialisták, a szabad demokraták és a Magyar Demokrata Fórum.
Nos, hiába biztat Dávid király, Roosevelt elnök, II. János Pál pápa és sokan mások, hogy ne féljek, én úgy vélem, a miniszterelnöknek még keményebb garanciákat kellett volna adnia, nemcsak a Times hasábjain, hanem itthon is.
Kevésbé félnék, ha lennének megfelelő törvények. Például elítélnének valakit gyűlöletbeszédért vagy olyan pamfletért, amelyet éppen a miniszterelnök feleségének kezébe nyomtak. De ilyen törvény nincs, mert az SZDSZ ragaszkodik a vélemény szabadságának szentségéhez. Nyugodtabb lennék, ha lecsuktak volna valakit, aki a stadionban ordítozta, hogy „Indul a vonat Auschwitzba”. Persze, ez nem lehet felbujtás erőszakos cselekményre, hiszen akkor azt kellett volna skandálni, hogy „Induljon a vonat Auschwitzba” vagy „Indítjuk a vonatot Auschwitzba”. De hát más volt az igemód.
És persze a konzervatív jobboldali demokratizmus minden tisztelete ellenére is csak remélni merem, hogy Dávid Ibolya az idők folyamán megtanult (persze, laikusként) érteni a focihoz.
Egyébként nem tudom, mennyit tehetnek biztonságunkért és nyugalmunkért a Times munkatársai, szerkesztői és olvasói. Mi talán többet.
(szécsi)
Élet és Irodalom
51. évfolyam, 10. szám
