A híres francia lélek egyszemélyes megtestesítője? Netalán politikai őskövület – ahogy ellenfelei nevezik? A 74 éves Jacques Chirac politikai pályáját megannyi ellentmondás övezi. Szinte egész élete a politikáról szólt. Sokatmondó, hogy a mostani elnökválasztás 33 év után az első, amelyen nem indul. Tegnap ugyanis bejelentette, visszavonul a politikától.
A rejtelmes francia néplélek megfejthetetlen lehet számunkra. Ennek persze sok oka van, mi, magyarok másfajta politikai kultúrát ismerünk, még csak tanuljuk a demokrácia alapszabályait. Franciaországban azonban természetes az, hogy a politikusok megtartják az úriemberség alapszabályait. Chirac ugyan több sajátos kijelentést tett még köztársasági elnökként is, ám aligha vitatható: a kontinens meghatározó politikusa. Talán épp a személyiségében rejlő ellentmondások miatt tartozott éveken át hazája legkedveltebb politikusai közé. Ám kicsit túlhaladt rajta a kor, az elmúlt két és fél évben hatalmas népszerűségvesztésen ment keresztül.
Chirac roppant színes egyéniség. Az európai politikusok között talán ő bírálta legtöbbet a texasi cowboyként is „becézett” Bush amerikai elnököt, miközben a westernfilmek ádáz hívének tartják. Külpolitikájából sem hiányzott az ambivalencia. Afrika barátjának, a fekete kontinens egyik jótevőjének nevezte magát, ám sokszor vetették a szemére: éppen az afrikai diktátorokat támogatta, amivel aligha segítette a harmadik világ felzárkózását. Tény ugyanakkor, hogy szókimondása révén elnyerte sokak rokonszenvét – országa határain kívül is. Kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút. Utóbb őt igazolta a történelem: a beavatkozás valóban még sebezhetőbbé tette a világot. Bátor beszédeiben az elnökök közül elsőként ismerte el: hazáját is felelősség terheli olyan borzalmakért, mint a holokauszt vagy a rabszolgaság.
Chirac gyakran hangoztatta, hogy a „szociális gaulle-izmust” kívánja megteremteni. Ez abban tér el más nyugat-európai jóléti társadalmak szociálpolitikájától, hogy Franciaországban az állam jóval több szerepet vállalt az életszínvonal emelésében. A leköszönő francia köztársasági elnök az ellentmondások embere, ám aligha vitatható: távozásával nagy formátumú politikus tűnik el az európai politikai palettáról.
Rónay Tamás
