Forrás: MNO

Diplomáciai konfliktus alakult ki Egyiptom és Izrael között

2007. március 10. 15:15

Kun Zsuzsanna

A múlt hét folyamán diplomáciai konfliktus alakult ki Egyiptom és Izrael között. A válság előidézője egy, az izraeli televízióban bemutatott dokumentumfilm volt, ami egyiptomi hadifoglyok lemészárlásáról szólt. Az ügy a hét folyamán többször is fordulatot vett, és még mindig nem tudni hova tart. Mindenesetre az biztos, hogy a foglyok sorsának Egyiptomban komoly bel-és külpolitikai vonatkozásai vannak.

Egy mészárlás utóélete – “Rúh Sákid”, a hírhedt dokumentumfilm

Az izraeli állami televízió nemrégiben egy dokumentumfilmet közölt, melynek tanúsága szerint a jelenlegi kormánytag, Benjamin Ben Eliezer által vezetett katonai egység 250 lefegyverzett egyiptomi hadifoglyot mészárolt le a Sínai-félszigeten a “67-es arab-izraeli háború során.

A filmben izraeli katonák beismerő vallomása, és volt arab hadifoglyok vallomásai mellett eredeti képeket és felvételeket mutattak be.

Az egyik egység vezetője, Dani Wolf ezredes például így nyilatkozott: “Ott hagyhattuk volna őket némi vízzel és élelemmel, de a vizünk kevés volt…A dombok tetején megálltunk, majd elkezdődött a mészárlás. Elkezdtük lekaszálni őket, szörnyű jelenet volt, némelyikük dermedten állt a helyén, mások a földre zuhantak…”

Ez a későbbiekben megismétlődött: “Később rájöttünk, hogy bajba kerülhetünk a foglyok miatt, ezért abbahagytuk a számlálásukat, és lőni kezdtünk rájuk… Aztán elvettük a halottaktól az értékeiket.”

A hadifoglyok elbeszéléseiből kiderül, hogy mindennaposak voltak a fogolytáborokban a kínzások, a foglyok megalázása, és a sebesültek élve eltemetése:

“Az al-Arísi reptér hangárjában gyűjtöttek össze minket, és azt parancsolták, hogy egymásra feküdjünk. Másnapra 70-en fulladtak meg közülünk.”

Egy másik volt fogoly ezt mesélte: “Bersevában a saját szememmel láttam, amikor sebesült foglyokkal kiásatták saját sírjukat, majd az izraeli katonák egyszerűen élve eltemették őket.”

Ami azóta történt

Az egyiptomi közvéleményt az arab-izraeli háborúk vége óta foglalkoztatja, mi lett szeretteikkel. A fokozódó társadalmi nyomásra “95-ben kutatócsoport indult a Sínai-félszigetre. Munkájuk során tömegsírokat tártak fel, melyben civilek és katonák maradványait találták. Az egyiptomi kormány erre alapozva kérte a tel avívi vezetést, hogy adja ki a háborús bűnök elkövetőit, de az akkori kormányfő, Jichak Rabin elutasította azt, mondván az ügy elévült.

Az ezredforduló környékén újra előkerült a foglyok ügye. Egyiptomi emberi jogi szervezetek, és az áldozatok hozzátartozóinak jogi képviselői általuk összegyűjtött bizonyítékok alapján keresetet nyújtottak be a kairói főügyésznek. A keresetben vádlottként 8 magasa rangú izraeli tiszt neve szerepelt, köztük Ariel Saron, volt miniszterelnöké, és Ben Eliezeré. Az ügyet felsőbb politikai nyomásra eltusolták.

A most felmerült új fejlemények tükrében az áldozatok hozzátartozóit képviselő Sámih Arús új kereset benyújtásával próbálkozik, arra hivatkozva, hogy a bűncselekmény egyiptomi földön történt, és áldozatai egyiptomi állampolgárok voltak, így az ügy a helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Az egyik volt hadifogoly máris precedens értékű pert indított Izrael állam ellen.

A válság kül-, és belpolitikai vetülete

Az említett dokumentumfilmnek éles politikai és társadalmi visszhangja volt. A kairói vezetésre tehát nagy nyomás hárul. Az egyiptomi külügyminiszter, Abú Gayt rögtön magához rendelte a kairói izraeli nagykövetet, hogy tisztázzák a felmerült kérdéseket. Salom Kohen a kérdésekre így válaszolt: “Nem kellene ebből olyan nagy ügyet csinálni, mert nincs olyan információ, ami vizsgálatra méltó lenne.”

Az izraeli kormányzat részéről a maga is érintett Ben Eliezer pedig ezt nyilatkozta: “a filmben látott katonák nem egyiptomiak, hanem palesztinok voltak, akik Izrael ellen akartak támadást indítani.”

Mindezeket egy brüsszeli külügyminiszteri szintű találkozó követte, ahol az egyiptomi fél arra kérte izraeli kolléganőjét, hogy a zsidó állam a filmben látottak tisztázására indítson alapos vizsgálatot, és annak eredményéről értesítse a kairói vezetést is. Emellett azt is kérte, hogy adják át a kérdéses film egy angol vagy arab szinkronnal készült példányát, hogy azt az egyiptomi közvélemény is megismerhesse.

Újságírói kérdésésekre Abú Gayt ezt nyilatkozta: “Annak fényében, hogy mit lép az elkövetkező napokban ez ügyben az izraeli fél, döntünk arról, hogy az ENSZ Közgyűlés, vagy a Nemzetközi Büntető Bíróság elé visszük a mészárlás ügyét.”

Az izraeli fél így látja a helyzetet: “A háborúkban történteket illene már magunk mögött hagyni…A kialakult helyzet az egyiptomi radikálisok konspirációja, amelynek célja, hogy a két ország kapcsolata megromoljon.”

A kairói vezetést azonban nemcsak a külpolitikai problémák izgatják. Egyes parlamenti képviselők, köztük a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt tagjai az Izraellel való diplomáciai kapcsolatok megszakítását, és az izraeli nagykövet elzavarását szorgalmazza. A közvélemény megnyugtatására tehát létrehoztak egy vizsgálóbizottságot, melynek tagja az ENSZ korábbi főtitkára Butrosz Gálí is. A bizottság felszólította a tel avívi kormányt, hogy segítse munkájukat. Amennyiben nem teszik, úgy azt javasolják Mubárak kormányának, hogy vizsgálja felül a két ország gazdasági és egyéb megállapodásait. A bizottság vezetője ezt nyilatkozta: “Az izraeliek emlékezetében elevenen élnek a nácik gaztettei… de vajon ezt ügyet is olyan alaposan kivizsgálják-e mint a sajátjukat?”

Legújabb fejlemények

Csütörtökön újabb fordulatot vett az ügy. A film rendezője ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a film forgatásának befejezte után olyan bizonyítékokra bukkant, amelyek szerint az érintett foglyok egyiptomi katonai jelzést viselő palesztinok voltak. Továbbá a közölt felvételek is félrevezetőek voltak, mivel egy másik csatában készültek

Fellélegzett tehát az egyiptomi kormányzat. Abú Gayt külügyminiszter ezt mondta egy tuniszi újságnak: “Nem szakítjuk meg diplomáciai kapcsolatainkat Izraellel…amíg a vizsgálat le nem zárul, addig mi nem ítélkezünk.

Ez azonban csak látszat, a háttérben komoly játszmák zajlanak. Több olyan felső szintű találkozót is lemondtak, ami a múlt héten lett volna esedékes, az indoklás szerint az érintettek egyéb irányú elfoglaltságai miatt. Mindezek mellett Kairó kivonult az izraeliek és palesztinok között folyó fogolycsere tárgyalásokban betöltött közvetítői szerepéből is. Ezzel megbízott diplomatájuk már el is hagyta a Gáza-övezetet.

Az egyiptomi közvélemény azonban nem elégedett kormányuk csekélyke reakcióival. Összeesküvést sejtenek a kormányzat “kollektív emlékezetkiesése” mögött. Politikai elemzők szerint a háttérben az áll, hogy a két ország által 1979-ben Camp David-ben aláírt szerződés – miszerint egyik fél sem kezdeményezhet a másikkal szemben bűnvádi eljárást- megköti a Mubárak kabinet kezét.

A tudósításokból azonban az is kitűnik, hogy amennyiben Kairó hamarosan nem tesz erélyesebb lépéseket, akár a polgárháború szélére is sodródhat az ország. Egy tegnap közzétett közvéleménykutatás szerint a 28 000 megkérdezett egyiptomi polgár 95,7 %-a gondolja úgy, hogy kormányuk igyekszik az ügyet eltusolni.

Az írás az egyiptomi al-Ahram, al-Ahbar, al-Usbua, a szaúdi ash-Sharq al-Awsat, a libanoni an-Nahar című napilap cikkei, valamint a qatari al-Jazeera és a libanoni al-Manar hírtelevízió tudósításai alapján készült.

Comments are closed.