A fiatalember a kamerába nézve rezzenéstelen arccal közli: Szegeden fel kell állítani Horthy Miklós lovas szobrát. A megkérdezett idősb hölgy így támogatja az ötletet: Horthy Miklósra vonatkozóan nemcsak a fehérterrorról kell emlékezni, hanem arról is, hogy milyen sokat tett az országért.
Lássuk tehát, mit is tett a kormányzó úr őexcellenciája a hazáért!
Kezdjük mindjárt ott, hogy a lovas tengerész úgy került hatalomra, hogy az ő hűséges darutollas verőlegényei, „a nemzeti hadsereg” tagjai fegyverrel kényszerítették ki azt. Ennyit a ma némelyek által oly előszeretettel emlegetett két háború közötti parlamentarizmus születéséről. Azt sem árt tudni, hogy a kormányzó vétójoggal rendelkezett, tehát minden törvény, ami az uralma alatt született, az ő felelőssége. Kezdve a zsidók egyetemi arányát szabályozó – értsd korlátozó – numerus clausus jogszabálytól a zsidótörvényekig, amelyek lehetővé tették, hogy „törvényesen” állami szinten rabolják ki ennek az országnak több százezer polgárát, majd még ugyancsak Horthy országlása alatt az államgépezet a csendőrség hathatós közreműködésével a halálba küldte őket.
Azt is nehéz lenne elhinni, hogy Bárdossy miniszterelnök a legfelsőbb hadúr tudta nélkül, vagy legalábbis hallgatólagos hozzájárulása nélkül üzent volna hadat a Szovjetuniónak, később nem kíméltük az Egyesült Államokat sem: az amerikaiak által a térképen sokáig keresgélt Magyarország lépett hadba az USA ellen.
Mellesleg Horthyról már megemlékezett Szeged, hiszen a fél évszázadig lemeszelt Aba Novák-freskón ott lovagol fehér lován az az ember, aki csak kis híján kerülte el Nürnbergben, hogy a háborús bűnösök perében a vádlottak padjára üljön, és csak tanúként hallgatták meg. Szeged vezetői óvatosan annyit mondtak, hogy egy ilyen vitatott személyiségnek nem kellene szobrot emelni Szegeden. Holott nyugodtan fogalmazhattak volna ennél sokkal egyértelműbben is: nemhogy lovas, de még egy gyalogszobor sem jár Horthynak.
Bihari Tamás
