Népszabadság * Horváth Gábor * 2007. március 9.
Nem tudni, ki és hol teszi fel a kérdéseket, csak azt, hogy Ali Reza Asgari válaszol. Irán volt védelmiminiszter-helyettese, a libanoni Hezbollah megszervezője február 7-én Törökországban tűnt el. Teherán küldöttséget menesztett Ankarába a történtek kiderítésére, és az Interpol segítségét kérte.
A Haaretz című izraeli lap szerint Asgari Amerikában van, egy iráni hivatalos forrás szerint Európában, egy név nélkül nyilatkozó amerikai kormányzati személy viszont arra célzott, hogy a férfit az izraeli titkosszolgálat vette rá a dezertálásra. Amerika azt tagadja, hogy ott lenne, Izrael azt, hogy köze lett volna az eltűnéséhez.
A Moszad korábbi igazgatója, a jelenleg parlamenti képviselő Danny Yatom szerint Asgari „nagyon nagy kaliber”, aki korábban Libanonban működött, és egy időben az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka volt. A 80-as és a 90-es években ő irányította a Hezbollah kiépítését. A síita szervezet követte el 1983-ban a bejrúti amerikai laktanya elleni öngyilkos merényletet, amelyben 241 tengerészgyalogos vesztette életét. Buenos Airesben a zsidó központ épülete elleni terrortámadás 1994-ben több mint 80 ember életét oltotta ki. Asgari alighanem mindkét esetről rendelkezik háttér-információkkal.
A Washington Postnak egy névtelenséget kérő amerikai forrás megerősítette, hogy Asgari önként működik együtt, és az amerikaiak, akár ők teszik fel a kérdéseket, akár mások, hozzájutnak a válaszokhoz. Egybehangzó amerikai és iráni vélemény szerint a szökevénynek nem volt köze Teherán nukleáris programjához, erről állítólag nem is kérdezik. Az iráni IRNA hírügynökség úgy értesült, hogy Asgari már négy-öt éve nem fér hozzá bizalmas információkhoz.
Nehezen halad az Irán elleni szankciók szigorításáról szóló új BT-határozat szövegezése. Az előző, karácsony előtt elfogadott határozat 60 napot adott Iránnak az urándúsítással kapcsolatos kísérletei felfüggesztésére. Teherán ennek nem tett eleget, ezért a Biztonsági Tanácsban újabb konzultáció kezdődött. A javaslatok között van a nukleáris programban szerepet játszó irániak utazási tilalma, átfogó fegyverembargó, az exportösztönző hitelek korlátozása és azon személyek listájának kibővítése, akiknek külföldi bankszámláit befagyasztják. Az Iránnal kiterjedt katonai és nukleáris együttműködést folytató Oroszország, és az olajat vásárló Kína egyelőre vonakodik az utazási tilalomtól, és túlzottnak találja az általános fegyverembargót. Egyes európai országok azért aggódnak, hogy a külkereskedelem korlátozása nekik is gazdasági károkat okozna. Az új határozat megint 60 napos határidőt szabna, amely után újabb szigorítások következnének.
Az ENSZ atomenergia-ügynöksége tegnap 40 százalékkal csökkentette az Iránnak nyújtott műszaki segélyprogramok számát. Ezek Teherán szerint nem kapcsolódnak az urándúsításhoz, amely „tervszerűen folytatódik”. Az IAEA továbbra is harmincnál több témában működik együtt Iránnal.
