Újságírói vélemények a parlamenti vitáról és a miniszterelnöki interjúról
Political Capital 2007. március 7. 16:15
A publicisták, mint mindig most sem egységesek a The Times-nak adott interjú és a parlamenti vita megítélésében. Sokuk úgy véli, a miniszterelnök szavai jól festették le a politikai helyzetet, és a Fidesz nem határolódik el a szélsőségesektől, mivel igényt tart azok szavazataira. Mások szerint ellenben a baloldal előhúzta régi témáját, az „antiszemitizmus-kártyát”, amit a rendszerváltás óta használ a jobboldal befeketítésére, és az interjúval a miniszterelnök komoly kárt okozott az országnak.
1/3. oldal » Háttér Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a The Times-nak március 2-án adott interjút. A kormányfő a beszélgetés első felében a reformokról beszélt, a másodikban pedig a Kossuth-téri kordonról, és az árpádsávos zászlókról szólt. Ennek kapcsán kifejtette: „Egy nemzeti közösség egymás
Publicisztikák
Tóth Ákos: Morális válságban (Népszabadság, 2007. március 7.)
Torkos Matild: Az antiszemita-kártya (Magyar Nemzet, 2007. március 7.)
Révész Sándor: Anti nincs, csak szemita (Népszabadság, 2007. március 5.)
Seszták Ágnes: Ferike nullás lisztje (Magyar Nemzet, 2007. március 5.)
Kepecs Ferenc: Színjáték a parlamentben (Népszava, 2007. március 7.)
Nyiri János: A magyar baloldal antiszemitizmusa (Gondola, 2007. március 5.)
Várkonyi Tibor: Valami rettenetes…(Népszava, március 5.)
L. Bényei Péter: Árpád-sávos sört mindenkinek! (Stop.hu, 2007 március 6.)
Papp László Tamás: Szimbolikus félelemkeltés, avagy jobb- és baloldali rémképes beszéd (Hírszerző, 2007. március 5.) érzékenységének tiszteletére épül. Az ország demokratikus többsége számára az árpádsávos zászló a magyar nemzetiszocialisták szimbóluma. Ez alatt a zászló alatt magyar zsidók ezreit hurcolták el Auschwitzba. (…) Az emberek többségének ez a zászló azt jelenti, hogy a Fidesz érdekközösségben áll a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel. Nem akarják elhatárolni magukat tőlük. Azt állítják, hogy nem szélsőjobboldaliak vagy antiszemiták, de nem akarják megkülönböztetni magukat tőlük, és nagyon tudatosan elmossák a határvonalat”. Beszélt az antiszemitizmus elharapódzásáról is: Azt kell mondanom, hogy soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás mint most.” A közlésre először Szíjjártó Péter, a Fidesz-MPSZ szóvivője reagált, aki szerint az, hogy Gyurcsány Ferenc ismét elővette a jól ismert „antiszemita kártyát” jelzi, mekkora bajban van a szocialista párt és a kormány, és a miniszterelnököt „nemzetközi hazudozónak” minősítette. Március 5-én, az Országgyűlésben Navracsics Tibor a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában vonta kérdőre a miniszterelnököt, és felszólította: mondja meg, hogy őt, vagy bármelyik másik frakciótársát antiszemitának tartja-e. A frakcióvezető kijelentette, hogy pártja sohasem vállalt egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem közösséget, ellentétben az MSZP-vel, aki egy diktatúrát irányító párt jogutódja. A miniszterelnök válaszában emlékeztetett: 992-ben, amikor Magyarországon először tűntek fel az árpádsávos zászlók, talán Göncz Árpád köztársasági elnök parlament előtt elmondott beszédében, akkor Magyarországon a parlamenti erők talán a Fidesz is, értette, hogy miért nem lehet árpádsávos zászlókkal Magyarországon, köztereken megjelenni. A miniszterelnök szerint a Fidesz képviselői mentik a menthetetlent: elmossák azt a különbséget, „amely különbség korábban még volt tisztességes jobbközép konzervatív pártok és szélsőséges radikálisok, nacionalisták és soviniszták között”, és odaállnak Kossuth-téri színpadra, ahol szélsőséges antiszemita megnyilatkozások is elhangzottak.
1. Háttér
