Nincs egyetértés az uniós tagállamok között azokkal a témákkal kapcsolatban, amelyeket a soros német elnökség az állam- és kormányfők e heti csúcstalálkozójának napirendjére kíván tűzni – közölték berlini kormányforrások.
A tervezett EU-alkotmánnyal kapcsolatos nézeteltérések mellett a tagországok körében meglehetősen vitatott az a német célkitűzés, hogy az unió tagállamaiban 2020-ig húsz százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, emellett az energiafogyasztás ugyancsak húsz százalékát megújítható energiaforrásokból fedezzék.
Az EU fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából megfogalmazandó ünnepi nyilatkozat tartalmával sem minden érintett értett egyet: Lengyelország szerint a szövegben utalni kell „az európai politika sötét örökségére” is, így egyebek között a balkáni háborúra és a kontinens korábbi megosztottságára. Varsó követelte, hogy a dokumentum utaljon a keresztény értékekre is. Franciaország jelezte, hogy a nyilatkozatnak erőteljesen kellene utalnia a „szociális dimenzióra”, míg Nagy-Britannia és a Benelux államok azt nehezményezték, hogy a nyilatkozat „sikertörténetnek” nevezné az eurót.
Az Európai Unió külügyminiszterei tegnap kezdődő kétnapos brüsszeli találkozójukon támogatásukról biztosították az Iránnal szembeni szankciók bevezetését, ha Teherán nem hagy fel urándúsítási törekvéseivel. A találkozó egyik központi témája az új palesztin egységkormány elismerése volt. A huszonhét tagállam többsége azt követeli, hogy Palesztina kormánya ismerje el Izraelt, és mondjon le az erőszakról. Néhány EU-tagállam – elsősorban Franciaország – azonban már a követelések teljesítése előtt elismerné az egységkormányt.
Közben a Haarec című izraeli lap arról számolt be, hogy Mahmud Abbasz palesztin elnök tiltakozását fejezte ki az Európai Unió elnökségénél, mert véleménye szerint a szervezet részrehajló Izrael javára, a palesztinokkal szemben.
MH
