Mértéktelen túlzásokról is szó esett, meg arról is, hogy az öreg náci gyilkos az árokpartra terelt áldozatok mögött csak arra koncentrált, hogy pontosan találjon, abban a hatrészes angol dokumentumfilmben, amelynek az első részét vasárnap sugározták. Tulajdonképpen ezeknek az egykori táborőröknek a szavai tették figyelemre méltóvá ezt az összeállítást, mert új filmanyagot találni hatvan év után már igen nehéz. Ezt a hiányt úgy igyekeztek pótolni, hogy színészek sokaságát öltöztették SS-egyenruhákba, megszemélyesítették Hösst, Auschwitz „atyját”, Himmlert és azt a fiatal tisztet, aki „megoldotta” a tömeges, gyors, olcsó, tölténykímélő gyilkosság módszertanát a por alakban szállítható és használható Ciklon B gázzal. Igaz lehet, amit a kommentárszöveg állít, hogy a dialógusokat a mostanában előkerült, hiteles dokumentumok alapján írták, mégis, ezek a játékfilmes betétek inkább zavaróak, mintsem meggyőzőek. Egyenesen erősíti azoknak a csillagos eget is letagadó hazugoknak az érvelését, akik az egész holokausztot kitalációnak tartják. Az sem túl szerencsés dramaturgiai megoldás, hogy Auschwitz történetéhez nem vagy csak alig kapcsolódó kitérőkkel – például ukrajnai vérengzés, a német gyengeelméjű gyerekek, majd munkaképtelen felnőttek eutanáziája: 70 ezer német állampolgár legyilkolásáról van szó – némileg összekuszálják a haláltábor históriáját. (Amúgy mindegyik önálló filmet érdemelne természetesen.) De itt már az első elhangzó szám döbbenetes: Auschwitzban alig öt év alatt egymillió-egyszázezer embert gyilkoltak meg.
Bernáth László
