A miniszterelnök szerint minden korábbinál feszültebb légkörben várja az ország március 15-ét. Gyurcsány Ferenc, a Független Hírügynökségnek hétfőn adott interjújában úgy fogalmazott: azért döntött úgy, hogy beszédet mond az ünnepen, mert „a politikai kampánycsendre vonatkozó felvetése nem talált meghallgatásra”. A kormányfő az antiszemitizmust nevezte az egyik legveszélyesebb társadalmi jelenségnek Magyarországon. A brit The Timesnak adott nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezte: az interjúban rosszul fordították le a szavait, amikor az euró magyarországi bevezetéséről beszélt. Ő a riporternek azt mondta: Magyarország 2010 és 2014 között csatlakozhat az eurózónához, az interjúban fordítási hiba miatt szerepelt 2015-ös dátum.
A kormányfő azért döntött úgy, hogy beszédet mond március 15-én a Művészetek Palotájában, mert a „politikai kampánycsendre vonatkozó felvetése nem talált meghallgatásra”. A miniszterelnök szerint a mostani ünnep jellegzetessége, hogy politikai szempontból „minden korábbinál ellentmondásosabb és feszültebb” légkör veszi körül. „Magyarországon egy nem túl kiterjedt, de nagyon aktív, szélsőséges politikai véleményt nyilvánító és szélsőséges cselekedetekre nagyon hajlamos kör keresi a konfrontáció lehetőségét és a destabilizációt – fogalmazott a miniszterelnök. – Természetes, hogy az ilyen csoportok kifejezetten keresik azokat a szituációkat, amikor az ő tevékenységük összekapcsolódhat más tömegrendezvényekkel” – mondta a kormányfő. Arra a kérdésre, hogy éppen a szélsőséges csoportok várható jelenléte miatt döntött-e úgy, hogy a tavalyitól eltérően nem a Nemzeti Múzeum előtt, hanem a Művészetek Palotájában beszél, Gyurcsány Ferenc azt mondta: egy politikusnak az adott helyzetben úgy kell viselkednie, hogy az a feszültségeket ne erősítse, hanem tompítsa. Ezért tartja szerencsésebbnek, hogy nem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem a hivatalos, állami ünnepségen beszéljen. A Parlamentet körülvevő kordonnal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kijelentette: azt, hogy a kordon meddig marad fenn, kizárólag a rendőrség hatásköre eldönteni. „A szabályozás úgy szól, hogy a rendőrség – értékelve a kockázatokat – korlátozhatja a különböző állampolgári jogokat. A rendőrség nyilván értékelni fogja ezt március 31-ét megelőzően is, és dönteni fog arról, fenn állnak-e a kockázatok, vagy nem.” A kormányfő állítja: ebben nem a politikusoknak kell véleményt formálniuk. „A miniszterelnöknek egyetlenegy véleménye van: törvényesen kell eljárnia a rendőrségnek, és meg kell bennünket védenie.” Hozzátette: ha valakinek baja van ezekkel az intézkedésekkel, arra egy jogállamban megvan a bevett eljárás: bírósághoz kell fordulni. A kormányfő szerint arra volna szükség, hogy ezeket az alapvető tényeket minden politikai szereplő elfogadja. A kordont – Gyurcsány Ferenc szerint – az ellenzék emelte szimbolikus jelentőségűvé. Ez, álláspontja alapján, része annak a taktikának, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt régóta alkalmaz. „Ezt a jobboldal teszi jelképpé, abba a politikába illeszkedve, amikor azt állítja: Magyarországon nincs demokrácia. Egy, a magyar államiság gyengítésére irányuló politikai kísérlet átfogó és konzisztens érvrendszerét látjuk. Cselekvésben, szimbolikusan, konkrét ügyekben és általában. Arról szól ez a történet, hogy bátorítást adjon a destabilizációhoz. Hiszen ha valami nem demokratikus és nem legitim, akkor hazafias cselekvés ezzel szembeszegülni. És mi, a fél ország meglehetősen védtelenül viszonyulunk ahhoz, hogy a radikális politikát folytató legnagyobb ellenzéki párt diktálja ezt a fajta politikai és elvi destabilizációt” – tette hozzá a kormányfő.
