Kormányfői interjú a Független Hírügynökségnek
Hírszerző információ 2007. március 5. 18:35
A miniszterelnök szerint minden korábbinál feszültebb légkörben várja az ország március 15-ét. Gyurcsány Ferenc a Független Hírügynökségnek hétfőn adott interjújában úgy fogalmazott: azért döntött úgy, hogy beszédet mond az ünnepen, mert „a politikai kampánycsendre vonatkozó felvetése nem talált meghallgatásra”.
A kormányfő az antiszemitizmust nevezte az egyik legveszélyesebb társadalmi jelenségnek Magyarországon. A brit The Timesnak adott nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezte: az interjúban rosszul fordították le a szavait, amikor az euró magyarországi bevezetéséről beszélt. Ő a riporternek azt mondta: Magyarország 2010 és 2014 között csatlakozhat az eurózónához, az interjúban fordítási hiba miatt szerepelt 2015-ös dátum.
A kormányfő azért döntött úgy, hogy beszédet mond március 15-én a Művészetek Palotájában, mert a „politikai kampánycsendre vonatkozó felvetése nem talált meghallgatásra”. A miniszterelnök szerint a mostani ünnep jellegzetessége, hogy politikai szempontból „minden korábbinál ellentmondásosabb és feszültebb” légkör veszi körül.
„Magyarországon egy nem túl kiterjedt, de nagyon aktív, szélsőséges politikai véleményt nyilvánító és szélsőséges cselekedetekre nagyon hajlamos kör keresi a konfrontáció lehetőségét és a destabilizációt” – fogalmazott a miniszterelnök. „Természetes, hogy az ilyen csoportok kifejezetten keresik azokat a szituációkat, amikor az ő tevékenységük összekapcsolódhat más tömegrendezvényekkel” – mondta a kormányfő.
Az antiszemitizmust látja az országot fenyegető legnagyobb veszélynek (Fotó: Járdány Bence)
Arra a kérdésre, hogy éppen a szélsőséges csoportok várható jelenléte miatt döntött-e úgy, hogy a tavalyitól eltérően nem a Nemzeti Múzeum előtt, hanem a Művészetek Palotájában beszél, Gyurcsány Ferenc azt mondta: egy politikusnak az adott helyzetben úgy kell viselkednie, hogy az a feszültségeket ne erősítse, hanem tompítsa. Ezért tartja szerencsésebbnek, hogy nem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, hanem a hivatalos, állami ünnepségen beszéljen.
Meddig marad a kordon?
A Parlamentet körülvevő kordonnal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc kijelentette: azt, hogy a kordon meddig marad fenn, kizárólag a rendőrség hatásköre eldönteni. „A szabályozás úgy szól, hogy a rendőrség – értékelve a kockázatokat – korlátozhatja a különböző állampolgári jogokat. A rendőrség nyilván értékelni fogja ezt március 31-ét megelőzően is, és dönteni fog arról, fennállnak-e a kockázatok, vagy nem.”
A kormányfő állítja: ebben nem a politikusoknak kell véleményt formálniuk. „A miniszterelnöknek egyetlenegy véleménye van: törvényesen kell eljárnia a rendőrségnek, és meg kell bennünket védenie.” Hozzátette: ha valakinek baja van ezekkel az intézkedésekkel, arra egy jogállamban megvan a bevett eljárás: bírósághoz kell fordulni. A kormányfő szerint arra volna szükség, hogy ezeket az alapvető tényeket minden politikai szereplő elfogadja.
A kordont – Gyurcsány Ferenc szerint – az ellenzék emelte szimbolikus jelentőségűvé. Ez, álláspontja alapján, része annak a taktikának, amelyet a legnagyobb ellenzéki párt régóta alkalmaz.
„Ezt a jobboldal teszi jelképpé, abba a politikába illeszkedve, amikor azt állítja: Magyarországon nincs demokrácia. Egy, a magyar államiság gyengítésére irányuló politikai kísérlet átfogó és konzisztens érvrendszerét látjuk. Cselekvésben, szimbolikusan, konkrét ügyekben és általában. Arról szól ez a történet, hogy bátorítást adjon a destabilizációhoz. Hiszen ha valami nem demokratikus és nem legitim, akkor hazafias cselekvés ezzel szembeszegülni. És mi, a fél ország meglehetősen védtelenül viszonyulunk ahhoz, hogy a radikális politikát folytató legnagyobb ellenzéki párt diktálja ezt a fajta politikai és elvi destabilizációt” – tette hozzá a kormányfő.
Csak kommunikációs bakik?
Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte a kormány kommunikációjának folyamatos javítását. Ezt szolgálja az új miniszterelnöki kabinet felállítása is. Elégedett akkor lenne, ha az emberek ezután pontosabban, világosabban értenék, mit miért tesz a kormány. „Járatlan utat járunk, mi politikusok, de szerintem a szakmai közvélemény jelentős része és az újságírók is” – fogalmazott a miniszterelnök.
„Demokratikus körülmények között Magyarországon nem voltak reformok, olyan reformok, amelyek a hétköznapokat elérik. Most vannak. Senki sem tanulta meg, hogyan lehet úgy reformálni, hogy az első impulzusokon, az ösztönös reakciókon túl az értés legyen a döntő és meghatározó. Ezért nekünk is sokat kell változnunk, hogy ilyen legyen” – mondta a miniszterelnök.
„Bolond az a politikus, aki jobban szeret kevésbé népszerűnek lenni, mint népszerűnek. De káros az a politikus, akinek saját népszerűsége fontosabb, mint az, hogy megcsinálja, amit meg kell csinálnia” – mondta a miniszterelnök arra a kérdésre, hogyan éli meg népszerűségének folyamatos csökkenését. „Így aztán a dolgot meglehetősen hideg fejjel tudomásul veszem, és azt gondolom, hogy ha a kormánypártoknak igazuk van, márpedig szerintem igazuk van, akkor a négyéves ciklus végére összességében meg fogjuk szerezni a választók többségének bizalmát” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A miniszterelnök egyébként nem foglalkozik azokkal a véleményekkel, amelyek azt valószínűsítik, hogy nem tölti ki a teljes mandátumát. „Azért van négyévente választás, hogy mindenki végigcsinálja a programját” – szögezte le a kormányfő. Szerinte arra kell biztatni a politikusokat, hogy a négy év nagyobbik részében ne a népszerűségükkel foglalkozzanak. „Majd az utolsó három-négy hónapban. Népszerűnek könnyű lenni. Nem az a nagy kérdés, hanem az, hogyan vagy hasznos!” – zárta a Független Hírügynökségnek adott interjúját Gyurcsány Ferenc.
(Forrás: Független Hírügynökség)
