Gyurcsány Ferenc a londoni Timesnak az árpádsávos zászlóról, a Fidesz és a szélsőjobb érdekközösségéről
Népszabadság * Munkatársainktól * 2007. március 3.
A miniszterelnököt ábrázoló egyik ‘kidekorált’ plakátKép: Móricz SimonDrámai hangot ütött meg a konzervatív brit Timesnak nyilatkozva a miniszterelnök: egy, a radikális nacionalizmus veszélyét is rejtő történelmi helyzetben a magyarországi antiszemitizmus fél évszázada nem tapasztalt mértékéről beszélt. Az árpádsávos zászló jelentésére vonatkozó kérdésre válaszolva erőteljesen vetette fel a Fidesz felelősségét. Az ellenzéki párt ismét hazugsággal vádolta meg a kormányfőt.
Kelet-Európában még nem dőlt el „az az alapvető kérdés, hogy (a térség) a haladó modernizáció politikáját vagy a radikális nacionalizmus elszigetelődését” választja – mondta Gyurcsány Ferenc a The Timesnak adott, tegnap megjelent interjúban. A magyar miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy a radikális nacionalizmus erőihez közel állónak gondolja a Fideszt. Úgy tartja, a legerősebb ellenzéki pártot is felelősség terheli azért, hogy Magyarországon olyan antiszemita jelenségek tapasztalhatók, amelyek az utóbbi ötven évben sohasem.
A vezető londoni napilap pénteki számában közölt interjúban a magyar miniszterelnök európai perspektívába helyezve saját reformelkötelezettségét, kijelentette: az EU-tagállamokat bátor modernizálókra (Finnország, Dánia vagy Nagy-Britannia), óvatosabbakra (Németország, Franciaország és Olaszország) osztotta. A harmadik csoportot a Lengyelországtól a Balkánig terjedő térség országai alkotják. Itt Gyurcsány szerint eldöntésre vár az alapvető kérdés: haladó modernizáció vagy a radikális nacionalizmus elszigetelődése…
Az ide kötődő, az árpádsávos lobogó mai használatának jelentésére vonatkozó újságírói kérdésre Gyurcsány Ferenc azt válaszolta: egy nemzeti közösség az őt alkotó csoportok érzékenységének kölcsönös tiszteletére épül. Márpedig ez a jelkép Magyarországon sokak számára azt a jelet jelenti, amely alatt sok százezer zsidót Auschwitzba hurcoltak az országból. A demokratikus többség számára tehát ez a zászló a magyar nemzetiszocialisták jelképe. Ha tehát a Fidesz nem lát kivetnivalót az árpádsávos zászlóban, ez azt jelenti, hogy „érdekközösséget vállal a szélsőjobboldali antiszemita erőkkel…, nem akarnak tőlük elhatárolódni”.
– Nagyon tudatosan mossák el az elválasztó vonalakat – mondta a miniszterelnök.
Arra a kérdésre, hogy erősödött-e az antiszemitizmus a tavaly őszi események óta, Gyurcsány azt válaszolta, hogy soha nem volt annyi antiszemita megjegyzés, mint mostanában. Felidézte, hogy nemrég az egyetem központi épületéből távozó felesége kezébe nyomtak egy olyan antiszemita pamfletet, amilyent „az utóbbi 50 évben nem láttunk Magyarországon… ez nem csupán azért háborít fel engem, mert a feleségem zsidó származású” – tette hozzá.
„Tavaly ősszel ezen a téren (a Kossuth téren) felolvastak egy listát ötven, állítólag zsidó származású politikusról; egy óra múlva ugyanarra a pódiumra Fidesz-politikusok álltak fel, és nem mondták: kérjük, ne csinálják ezt, ilyen áron nem kell a támogatásuk. Valami rettenetes történik” – idézte Gyurcsány Ferencet a pénteki The Times.
A Fidesz frakcióigazgatója, Répássy Róbert a Gyurcsány által mondottakra így válaszolt: amikor a szocialisták rosszul állnak, két végső eszközhöz nyúlnak. Az egyik a jobboldal „leantiszemitázása”, a másik a hisztériakeltés. Répássy szerint Gyurcsány azt a kommunista hagyományt elevenítette föl, amely szerint a politikai ellenfél mindig fasiszta, és amely szerint a Kádár-rendszerben fasiszta csőcseléknek nevezték az „56-os forradalmárokat.
Nyakó István, az MSZP szóvivője az MTI-nek válaszként felidézte, hogy a Fidesz-kormány 1998 és 2002 közötti kormányzati ciklusát „végig kollaborálta” a MIÉP-pel, majd tavaly ősszel a Parlament előtt, a Fidesz-vezetők szónoklatait hallgató tömegben többen a nyilas rémuralom időszakára emlékeztető árpádsávos zászlót lengettek.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja nyilatkozatot adott ki Brüsszelben. Megdöbbenéssel fogadták, és kategorikusan visszautasítják Gyurcsány Ferenc miniszterelnök állításait, amelyek antiszemitizmussal vádolják a Fideszt, és egyben komoly veszélyként írják le Magyarországon a növekvő zsidóellenességet. A valóság a nyilatkozók szerint az, hogy a Fidesz politikusai tetteikben és nyilatkozataikban mindig kiálltak minden szélsőség, így az antiszemitizmus ellen is. Magyarországon, teszik hozzá, szerencsére európai összehasonlításban is elenyésző az antiszemita megnyilvánulások aránya, és Gyurcsány az, aki ismét hazudik, az ország érdekeinek árt, amikor hamisan, komoly veszélyként állítja be a magyarországi antiszemitizmust.
– Üdvözlendő, hogy a Fidesz európai parlamenti delegációja végre elhatárolódott a Magyarországon jelentkező szélsőséges, kirekesztő, antiszemita jelenségektől – így reagált erre Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője. – Szájer József csak az alkalmat választotta meg roszszul, ugyanis nem Gyurcsány Ferenc nyilatkozata kapcsán kellett volna ezt megtenniük, hanem akkor, amikor árpádsávos zászlók között, a Kossuth téren szónokolt – tette hozzá.
Nincs friss kutatási adat az antiszemitizmus alakulásáról Magyarországon. A korábbi felmérések 2003-ig az előítéletek mérséklődését mutatták: míg a 90-es évek első felében még a felnőtt magyar lakosság 14-15 százaléka mondta magát nyíltan antiszemitának, 2003-ban már „csak” 6-7 százalék. A nyílt cigányellenesség az 1997-ben mért 50 százalékról 2003-ra 37 százalékra csökkent. A kutatások szerint a magyar lakosságnak ugyanakkor ennél nagyobb része előítéletes: nagyjából minden negyedik ember vall többé-kevésbé antiszemita nézeteket. Ez nagyjából megfelel a nyugat-európai „trendnek”. Igaz, Nyugat-Európában ez jellemzően az Izrael politikájával való nyílt szembenálláson alapul.
