Külpolitikai terveiről beszélt tegnap Párizsban a francia konzervatív elnökjelölt. Nicolas Sarkozyt ismét vádolják, ezúttal nyerészkedéssel, hatalommal való visszaéléssel.
Az egység hiánya miatt nincs súlya Európának a nemzetközi színtéren (Fotó: Reuters – Philippe Wojazer)
Nicolas Sarkozy a francia elnökválasztás április 22-i első fordulója előtt összefoglalta külpolitikai célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Unió „intézményi válságának” megoldása mindennél előbbre való. Elismerte, hogy a bajok fő forrása az EU-alkotmányra adott francia (és holland) nem szavazat volt. Úgy látja, hogy az európai országok nem eléggé egységesek, emiatt erőik szétforgácsolódnak, képtelenek a közös cselekvésre, és nincs súlyuk a nemzetközi porondon.
Sarkozy, a jelenleg belügyminiszter és a kormányzó párt feje támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa bővítésének tervét. Szerinte a tizenöt tagú testület tagjainak számát növelni kell, s ezt elkerülhetetlennek tartja. Javasolta, hogy átmeneti időszakra jelöljenek ki a BT-ben helyet vagy helyeket, ezeket ideiglenesen a kivételezett helyzetű országok birtokolhatnák. „A BT bővítésének érintenie kell a világ minden régióját, különösen pedig a déli féltekét” – mondta.
A Biztonsági Tanácsnak öt állandó és kétévente cserélődő tíz nem állandó tagja van. Összetételét régóta kritizálják. Kofi Annan főtitkár készített is tervet a bővítésre, de mindmáig vitatkoznak róla.
Nicolas Sarkozy a kemény kéz politikáját alkalmazná Iránnal szemben, de elutasítja a katonai beavatkozást. „Az atomfegyverrel rendelkező Irán elfogadhatatlan és állandó veszélyt jelentene a regionális biztonságra, Izraelre és Délkelet-
Európára” – mondta. Sarkozy korábban jelezte, hogy nem állna az Egyesült Államok mellé, ha az a katonai beavatkozás mellett döntene. Haszontalan „izmozásnak” nevezte, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó kizárni az Iránnal szembeni katonai akció lehetőségét. Nicolas Sarkozy kétszázalékos előnnyel vezeti a népszerűségi listát legnagyobb ellenfele, a szocialista Ségol ne Royal előtt. Royal azonban az elmúlt napokban sokat behozott kezdeti hátrányából. Úgy tűnik, hogy a többi elnökjelölt – összesen 36-an – nem tud beleszólni kettejük párbajába.
Sarkozyt tegnap azzal vádolta a Le Canard Enchainé című hetilap, hogy Neuilly-sur-Seine polgármestereként 1997-ben 233 négyzetméteres luxuslakásának megvásárlásakor legalább háromszázezer eurót (akkor még annak megfelelő frankot) ügyeskedett le az árból, felújításának költségeit is mással fizettette. A lap, amelyet „aligha Sarkozy barátai vezetnek” – jegyezte meg a Paris link internetes lap, korábban azzal vádolta a konzervatívok elnökjelöltjét, hogy – belügyminiszterként – a titkosszolgálatokkal nyomoztat Ségol ne Royal viselt dolgai után.
MH
