Irán „nagyon elszámítja magát” azzal, hogy az ENSZ követeléseivel dacolva nem hajlandó felfüggeszteni urándúsító programját – vélekedett kedden a brit miniszterelnök.
Tony Blair Londonban tartott szokásos havi sajtóértekezletén azt követően fejtette ki véleményét a vitatott iráni atomprogram ügyében tanúsított teheráni magatartásról, hogy Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter kijelentette: Irán soha többé nem függeszti fel az urándúsítást, de kész feltételek nélkül tárgyalni. Mottaki annak ellenére jelentette ezt ki, hogy a nagyhatalmak képviselői hétfőn egyeztetéseket kezdtek az Iránnal szemben bevezetendő új büntetőintézkedéseket előirányzó ENSZ-határozatról.
Blair nagyon aggasztónak nevezte az ügyben napvilágot látott iráni állásfoglalásokat, mert azok szerinte újfent arra utalnak, hogy Teherán továbbra is dacolni kíván a nemzetközi közösség akaratával. „Úgy gondolom, hogy Irán nagyon elszámítja magát” – jegyezte meg.
A brit kormányfő úgy vélte, hogy „egészen végzetes” következményekkel járhat, ha Teheránnal szemben akár az engedékenység legkisebb jelét is mutatják. „Minél határozottabbak leszünk Teheránnal szemben, annál több esélyünk lesz az általunk óhajtott eredmények elérésére” tette hozzá.
Blair nem bocsátkozott találgatásokba arról, hogy esetleg katonai eszközökkel kívánják-e rendezni az iráni atomprogram körüli vitát. Ehelyett azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség politikai és diplomáciai úton szeretné rendezni Teheránnal a vitás kérdéseket. Felvetette azonban a kérdést, hogy meddig folytatódhatnak a tárgyalások, hiszen az iráni illetékesek azt hangoztatják, hogy nem fogják felfüggeszteni az urándúsítást, miközben továbbra is iraki, libanoni és palesztin szélsőségeseket támogatnak, s nem adják tanújelét annak, hogy készek lennének mindezt beszüntetni.
Izrael reméli, hogy a Biztonsági Tanács rövidesen újabb határozatot hoz Irán elleni büntetőintézkedésekről, ezért nagyon fontosnak tartja Oroszország e kérdésben vallott álláspontjának megértését – jelentette ki kedden moszkvai sajtóértekezletén Avigdor Liberman izraeli miniszterelnök-helyettes, a stratégiai ügyek minisztere.
Azzal indokolta az újabb szankciók szükségességét, hogy „őrült fegyverkezési versenyt” idézne elő a Közel-Keleten, ha nem akadályoznák meg Iránt az atomfegyver előállításában. Mint elmondta, aggasztja a zsidó államot az az eshetőség, hogy az amerikai hadsereg erőinek Irakból való távozása után Iránt, Irakot és Libanont magába foglaló „síita térség” alakulhat ki Izrael határai közelében.
Kína szerint a diplomácia és a békés tárgyalások kulcsfontosságúak az iráni atomválság rendezésében, Párizsban viszont úgy látják, hogy a szembenállás megszüntetéséhez szükséges egy újabb, gazdasági szankciókat foganatosító határozat az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT).
Csin Kang (Qin Gang) kínai külügyi szóvivő megismételte kedden, hogy Peking álláspontja következetes, a kínai vezetés a diplomácia és a békés tárgyalások útján történő rendezést támogatja, ami kulcsfontossági az iráni atomprogram körül kialakult szembenállás megszüntetéséhez.
Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter viszont az LCI televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy „kell egy második BT-határozat”. Szerinte jó esély mutatkozik arra, hogy BT állandó tagjai gyorsan kiegyeznek egy újabb, Irán elleni gazdasági szankciókról rendelkező határozatban.
A Perzsa-öböl mentén fekvő arab államok nem vennének részt semmiféle katonai akcióban Irán ellen – szögezte le kedden az országcsoport szövetségének főtitkára.
Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsának (GCC) főtitkára, Abder-Rahmán Atíja egy katari újságnak nyilatkozva Iránt „testvéri” országnak nevezte, s hazugságnak minősítette azt a híresztelést, amely szerint a szervezet egyes tagjai megengednék, hogy izraeli repülőgépek áthaladjanak a légterükön iráni atomlétesítmények megtámadása céljából.
Ali Akbar Hasemi Rafszandzsáni volt iráni elnök, jelenleg is befolyásos teheráni vezető éberségre intette honfitársait az Egyesült Államokkal szemben, „sebzett tigrisnek” nevezve Washingtont.
„Ébereknek kell lennünk. Az amerikaiak olyanok, mint a sebzett tigris, és ezt nem szabad figyelmen kívül hagynunk” – mondta a volt államfő, aki jelenleg is kiemelkedően fontos állami tisztséget tölt be.
Egyes megfigyelők szerint Rafszandzsáni voltaképpen Mahmúd Ahmadinezsád jelenlegi elnököt intette ezzel nagyobb megfontoltságra. Ahmadinezsád ugyanis szinte minden alkalmat megragad, hogy a washingtoni vezetőket ingerlő, Amerika-ellenes nyilatkozatokat tegyen.
Ahmadinezsád éles bírálatok kereszttüzébe került saját hazája sajtójában, miután egy nyilvános beszédben Irán atomprogramját egy fék nélküli, megállíthatatlanul robogó vonathoz hasonlította.
A konzervatív és a reformpárti oldal egyaránt úgy véli, hogy az ilyen beszédek csak feldühítik a Nyugatot, amely így is további szankciók meghozatalára készül. Az Ahmadinezsádot egykor támogató konzervatívok most azt mondják, hogy az indulatos retorika szükségtelenül provokálja a Nyugatot.
Hans Blix, az ENSZ iraki fegyverzetellenőreinek volt vezetője szerint az Egyesült Államok, Európa és a Biztonsági Tanács megalázza Iránt, amikor az urándúsítás felfüggesztését követeli bármiféle tárgyalások előfeltételeként, és aztán jutalmakat kínál. Emlékeztetett arra, hogy Irakból is éppen azért toloncolták ki az ENSZ-ellenőröket, mert az iraki érdekeket sértette és a megalázottság érzetét keltette az a döntés, hogy Szaddám Huszein palotáit is átvizsgálják.
MTI
