Irán még a háborúra is kész nukleáris programjának megvédésére – jelentette ki az iráni külügyminiszter-helyettes. A politikus szerint újabb biztonsági tanácsi határozat nem fogja megfékezni az atomprogramot.
Falikép a teheráni volt amerikai nagykövetség falán. Irán kihasználja az amerikai kormányzat meggyengült helyzetét (fotó: Reuters – Morteza Nikoubazl)
Manuser Mohammadi szerint újabb biztonsági tanácsi határozat sem fogja megfékezni az atomprogramot. „Felkészültünk bármilyen helyzetre, még a háborúra is. Ha az ENSZ még egy határozatot hoz, Irán nem fog válaszolni arra, és folytatja nukleáris tevékenységét” – mondta.
Mahmud Ahmedinedzsad iráni elnök tegnap Teheránban kijelentette: visszafordíthatatlan az iráni atomprogram, ezen a téren nincs visszalépés. Szavait az ISNA iráni hírügynökség idézte. Elmondta, hogy az ország már elsajátította a nukleáris fűtőanyag gyártását. Iránt olyan vonathoz hasonlította, amelynek nincs féke, és sebességváltóján nincs hátramenet.
Izrael csak Washington jóváhagyására vár, hogy repülőgépekkel megtámadjon iráni atomlétesítményeket – írta szombaton a The Daily Telegraph, ezt nyomban cáfolta egy vezető izraeli politikus. Egy izraeli védelmi tisztségviselő Tel-Avivból telefonon elmondta a lapnak: tárgyalások folynak arról, hogy az Egyesült Államok vezette iraki koalíció légi- folyosót biztosít az arab ország felett abban az esetben, ha Izrael úgy dönt, hogy egyoldalú akció keretében meg akarja támadni Iránt.
Efrájim Szneh izraeli védelmi miniszterhelyettes szerint mindezt olyan országok terjesztik, amelyeknek érdekük elterelni a figyelmet a szankciókról, amelyeket szükséges lenne Iránnal szemben meghozniuk. „Azok, akik nem akarnak politikai, diplomáciai, gazdasági lépéseket tenni Irán ellen, a nekünk tulajdonított állítólagos akciókra akarják terelni a figyelmet – mondta a politikus. – El akarják terjeszteni az elképzelést, miszerint mi támadást tervezünk Irán ellen, hogy kivonják magukat a teendők alól, amelyekre kérték őket.” Szenh cáfolta, hogy Izrael kéréssel fordult az Egyesült Államokhoz az iraki légtér használatát kérve.
„Nem úgy tűnik, mintha az Egyesült Államok abban a helyzetben lenne, hogy újabb (közel-keleti) válságot zúdítson az adózófizetői nyakába” – reagált a hírre Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. Szerinte Irán felkészült a kétféle eshetőségre, és a párbeszéden alapuló opciót részesíti előnyben. Dick Cheney amerikai alelnök a minap Sydneyben azt mondta: az iráni válság diplomáciai megoldását támogatja. Hozzátette azonban: „Súlyos hiba lenne, ha Irán atomhatalom lenne.”
A The Sunday Times megírta: lemondana tisztségéről az Egyesült Államok néhány legmagasabb rangú katonai vezetője, ha a Fehér Ház katonai csapást rendelne el Irán ellen. A brit lap magas rangú védelmi és hírszerzési forrásokra hivatkozva legalább öt ilyen tábornokról, illetve tengernagyról tud. Nekik állítólag „nem lenne gyomruk a támadáshoz”, kételkednek a hatékonyságában, sőt a kivitelezhetőségében is.
Efféle tábornoki lázadás példátlan lenne az Egyesült Államokban. Londonban ma tartanak tanácskozást a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, illetve Németországnak a képviselői, hogy mi legyen a következő lépés Irán ügyében, amelyben egyszer már decemberben határozatot hoztak. Teherán azonban elutasítja a tárgyalások folytatásának alapvető feltételét, az urándúsítás leállítását.
Az elmúlt hetekben két amerikai repülőgép-hordozó és a kísérő csapásmérő erő érkezett meg a Perzsa-öbölbe. Az iráni államfő joggal hivatkozik arra, hogy George W. Bush amerikai elnök keze meg van kötve: Irak a körmére égett, a kongresszusban is egyre növekszik az elégedetlenség az iraki háború folyatása miatt. Az iráni háború szakértők szerint megoldhatatlan feladat elé állítaná az Irakban és Afganisztánban lekötött amerikai haderőt.
Bush elnök mandátuma kevesebb mint két év múlva lejár, addig azonban valamit lépnie kell, nem húzhatja ki tétlenül a hátralévő időt. A „béna kacsa” elnöknek a demokrata többségű törvényhozással szemben azonban ez nem egyszerű feladat.
Nem utolsósorban ez az oka annak, hogy a találgatások szerint Washington Izraelre „osztaná” a feladatot: semmisítse meg az iráni atomlétesítményeket.
MH-összeállítás
