Forrás: NOL

Népszabadság Online * Budapest

mehet

NOLKultúraNolblogHétvégeMagyarországBlogszemleProgramajánlóMozaikAlternatív

Legfrissebb

A hét műtárgya (2)

Valószínűleg szipuzásba halt bele egy kiskorú fiú Budapesten

A BRFK tudomásul vette a pesti hídfőt

Last minute parkolódíj-behajtás

Falikárpitok a Zsidó Múzeumban

Újjászületik a Párisi Nagy Áruház! Vagy nem…

Tépni vagy fizetni?

A büdzsé lesz az első dolga Ikvainak

Epernepperek Mekkája

Tizenötezret terveznek

Emlékezés Hildre

Egészségügyi riadó a Széchenyi fürdőben

Tarolt a Combino

Költők a Közértben

Demszky nehéz évre számít

Kiemelt blogok

Minden kikötőben

Budacast – hangos angol kalauz

Budapest – Mindenapi abszurdok a magyarok 1,7 milliós világvárosából

Élőben a városból

A randomly chosen Budapest street

Praktikus város

Dossziék

4-es metró

M0-ás híd

Gyűjtések

Octogon

Lelőhely

Nagyvárosi cirkáló

Wittman fiúk

Budapest Dossziék 24/24 Keresztül-kasul A hely szelleme Fővárosi tanács

NyomtatásKüldés e-mailbenBetűméret csökkentéseBetűméret növelése

A hét műtárgya (2)

Térplasztikák a Ligetben

Bárkay Tamás * 2007. február 25.

Térplasztika a VárosligetbenKép: Bárkay TamásMindenki csak rohan, rohan, és közben észre se veszi, micsoda kincsek hevernek itt parlagon. Valóságos csodák, amelyek nélkül Budapest nem volna Bukarest. Még szerencse, hogy mi éberen figyelünk, kezünkben állandóan ott az élesre töltött fotóapparát, és azonnal lövünk, ha kell: nem hagyjuk, hogy e kincsek fölött úgy ballagjon el az idő, hogy hírük-nyomuk se marad, nem tudnánk a fényes utókor csillogó kék szemébe nézni, ha nem örökítenénk meg a főváros méltatlanul elhanyagolt szépségeit. Íme az eheti.

A felületes szemlélő – mondjuk ki kerek-perec – egy szétbarmolt pad oszlásnak indult betontraverzeinek nézné a két elemet. A felületes szemlélő úgy érzi, pontosan alá is tudná támasztani elméletét, azt mondaná: volt egy pad, aztán jött három alulöltözött ember, igen fáztak, hát fogták a két deszkát, kerestek egy jó védett helyet, összetoltak pár újságpapírt meg két-három marék avart egy hűvös halomba, rátették az ülő- és a hátlapot és meggyújtották. Az atyafiak a piros festéktől eleinte egy kicsit köhécseltek, de aztán kellemesen átmelegedtek, a kanna körbejárt.

Nos, nem ez történt.

Amit a Városligetben leképeztünk, nem két betontraverz, hanem bizony két térplasztika. A tudósok nemrég közölték: a radiometrikus vizsgálat kimutatta, hogy a két elem a látszat ellenére nem betonból van, hanem egy rendkívül ritka, igen nagy vastartalmú kőzetből, amelyet egy máig ismeretlen nép bányászott és használt Kr. u. 100 és 300 között, amikor rövid ideig a Kárpát-medence térségében időzött. Ez az ismeretlen nép 400 táján – kapaszkodjanak meg – a Húsvét-szigeteken bukkant fel, Mindent egybevetve tehát ezek itt ősi szobrok, amelyeket ugyanaz a társaság hagyományozott ránk, amelyik azokat a gigantikus fejeket odatett annak a távoli szigetnek partjára – ugye, hogy csak a vak nem látja a hasonlóságot? Persze más a méret és a kidolgozottság, de hát mindenki fejlődik, 100-200 év nekik is bőven elég volt a technika csiszolására.

Óvjuk, védjük tárgyi emlékeinket, hogy ne csak mi, hanem ivadékaink is gyönyörködhessenek bennük!    

Cikkgyűjtő

Eredmény

Mi legyen a Kossuth téren?

Bekerített park játszótérrel

133Bekerítetlen park, játszótér nélkül

232Magyar Nemzeti Kempingplacc

47Kordon

27Konzervgyár

106

Összes szavazat: 545

Comments are closed.