Kovács Ákos: A kitalált hagyomány
Népszabadság * Cserna-Szabó András * 2007. február 24.
A Magyar Honvédelmi Szövetség könnyűbúvárai nejlonzacskóba csomagolt új kenyérrel köszöntik az alkotmánynapi vízi és légi parádén részt vevő párt- és állami vezetőket, Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert és Fejti Györgyöt, az MSZMP KB titkárát. 1987. augusztus 20., a Parlament előttKovács Jóska tűzoltóparancsnok robusztus szegedi borissza volt, versenyszerű piás. Egy szabadkai vedelési olimpián például (ahol vödörből kellett nyakalni a borocskát) estétől reggelig bírta a szeszelést, s mikor a többiek már rég hullákként hevertek az asztal alatt, ő még mindig talpon volt.
Már az ivósportban elért kimagasló eredményeiért is megőrizte volna nevét a történetírás (ahogy nagy elődjét, Promakhoszt, a nevezetes perzsiai szeszfesztivál győztesét is számon tartja a história) – de Jóska bizony duplán is rászolgált az utókor figyelmére. Ő volt ugyanis az elnöke annak a szegedi asztaltársaságnak („szombatosok”), mely 1897 májusában újraalakult „Szegedi Szombatosok XXI. Társulata” néven. Szegediek voltak, szombaton mulattak, és huszonegyen voltak. Célul tűzték ki (persze a szeszelés mellett), hogy a magyar katolicizmus 900. évfordulójára építendő Árpád-templomra összetarhálják a pénzt, s hogy minden évben (a szegedi havi búcsút megelőző napon) felkeresik a pusztaszeri Árpád-szobrot. 1902-ben Pusztaszeri Árpád Egyesületté alakultak, és csak sütötték az ökröt, kavarták a bográcsgulyást, egymás után verték csapra a söröshordókat, s vedelték a bort az emlékmű körül.
Valahogy így kezdődik annak a hol vicces, hol groteszk, hol hátborzongató pusztaszeri cirkusznak a története, melyről Kovács Ákos percről percre tudósít. Az első országgyűlés Anonymus által említett (régészetileg-históriailag sohasem bizonyított) területét aztán birtokba vette konzervatív és revizionista és nyilaskeresztes és földosztó kommunista és kádárista és szittya és szoci és fideszes és mindenki, aki csak uralkodott (vagy uralkodni vágyott) e hazában.
Az etnográfus új könyvében olvasmányos tanulmányokban (új kenyér, Szent-Kristóf-kultusz, tárogató, hős magyar anyák) mutatja be, hogyan teremti meg a hatalom a hagyományt, majd hogyan telepszik rá, s hogyan alakítja azt saját kénye, s kedve szerint.
Kalligram, 445 oldal, 3500 forint
