Határozottan visszautasította a Lengyelországba és Csehországba tervezett amerikai rakétaelhárító rendszerek telepítésével kapcsolatos orosz bírálatokat az amerikai külügyminiszter szerdán Berlinben.
Condoleezza Rice azt követően nyilatkozott a sajtó képviselői előtt, hogy a közel-keleti kvartett ülése előtt megbeszéléseket folytatott német kollégájával, Frank-Walter Steinmeierrel.
Az említett bírálatokat a legélesebben Vlagyimir Putyin orosz elnök fogalmazta meg a közelmúltban Münchenben tartott biztonságpolitikai fórumon. Rice nyomatékosan cáfolta, hogy Washington nem tájékoztatta volna Moszkvát a kizárólag önvédelmi célokat szolgáló majdani telepítésről. Hangoztatta, hogy minderről már tavaly tavasszal egyeztettek. Szavai szerint ezzel kapcsolatban szakértői megbeszélések és hivatalos tárgyalások egyaránt voltak az Egyesült Államok és Oroszország között.
Mindehhez az amerikai diplomácia vezetője hozzáfűzte, hogy az amerikai rakéták, valamint az azokhoz tartozó radarállomások semmiképp nem irányulnak Oroszország ellen, semmilyen körülmények között nem alkalmasak arra, hogy az orosz védelmi képességet akár a legcsekélyebb módon is befolyásolják. Azok – mint utalt rá – az Irán elleni védelmet szolgálják. Rendkívül szerencsétlennek nevezte, hogy ezek után Nyikolaj Szolovcov tábornok, az orosz hadászati rakétaerők főparancsnoka mégis azt hangoztatta: Lengyelország és Csehország a rakétaelhárító rendszerek befogadásával orosz atomrakéták célpontjává válhat. Az amerikai miniszter nyomatékosan visszautasította a rakétatelepítési tervekkel szembeni orosz bírálatokat, megismételve, hogy az arzenál elsősorban az Irán jelentette fenyegetéssel szembeni védelmet szolgálja. Mint mondta, a Lengyelországban hadrendbe állítani tervezett tíz elfogórakéta és a hozzá tartozó csehországi radarrendszer semmilyen módon nem csorbítja Oroszország védelmi képességeit.
A sajtóértekezleten az amerikai külügyminiszter sajnálkozásának adott hangot az iráni atomprogrammal kapcsolatos teheráni magatartás miatt. Rice élesen bírálta Iránt, amiért szavai szerint nem tett eleget az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatában foglaltaknak. „Ezek után szövetségeseinkkel konzultálunk arról, hogy mi legyen a következő lépés ” – jelentette ki a State Department vezetője, hozzáfűzve: „az lenne a legjobb, ha Teherán felfüggesztené urándúsítási és újrahasznosítási tevékenységét, lehetővé téve ezzel a tárgyalóasztalhoz való visszatérést”. Ez esetben – mondta – kész személyesen találkozni iráni kollégájával, „ahol csak (Manusehr Mottaki) akarja”.
Az amerikai és a német külügyminiszter a sajtóértekezleten egyaránt hangsúlyozta a közel-keleti kvartett szerepének fontosságát. Mindketten úgy vélték, hogy a rendezés alapfeltétele Izrael állam létezésének elismerése a palesztinok által. Annak a reménynek adtak hangot, hogy a közelmúltban a rivális palesztin csoportok, a Hamász és a Fatah között létrejött megállapodás értelmében megalakul a palesztin egységkormány. Ezzel összefüggésben támogatásukról biztosították a palesztin államfő, Mahmúd Abbász ezt célzó erőfeszítéseit. Abbászt csütörtökön Berlinbe várják. Sürgették továbbá az erőszakról való lemondást és az Izrael és a palesztinok által eddig kötött megállapodások elismerését is.
Condoleezza Rice közvetlenül a kvartett ülése előtt találkozott Angela Merkel kancellárral is.
MTI
