Népszabadság * Munkatársunktól * 2007. február 20.
Az elmúlt hetekben három polgárháború is fenyegetett (és még fenyegethet) a Közel-Keleten. A bizonytalanságok Irán érdekeit szolgálják, de ellentétesek Szaúd-Arábia érdekeivel. Irak, Libanon és a palesztin belviszály ügyében is fellépett a síita állammal szemben az a Szaúd-Arábia, mely az iszlám szunnita ágának egyik legszélsőségesebb faját, a vahabizmust követi. Rijád kilépett a háttérben alkudozó diplomata szerepéből. Az iráni fenyegetettség miatt Szaúd-Arábiában nagy belső nyomás nehezedik a vezetésre, hogy védje meg az iraki szunnitákat a síita milíciáktól, főleg, ha az amerikaiak kivonulnak. Ez azóta aggasztja különösen a monarchiát, mióta a demokraták vezetik az amerikai kongresszust. Szaúd-Arábia attól is tart, hogy ha Irán atomfegyverhez jut, a perzsa állam lenne a térség nagyhatalma. Rijádot az is megdöbbentette, milyen erősek Irán szövetségesei: a tavaly nyári háború a Hezbollah és Izrael között intő jel volt.
Irakkal kapcsolatban Navaf Obeid, a szaúdi kormány tanácsadója fedte fel Rijád terveit a The Washington Postban megjelent cikkében. Szerinte Szaúd-Arábia meg fogja védeni a szunnitákat Irakban az amerikai hadsereg távozása után. Emellett a szaúdiak esetleg úgy gyakorolnak nyomást Iránra, hogy növelik olajkitermelésüket, s ezzel csökkentve a fekete arany árát, hatalmas gazdasági károkat okozhatnak a magas olajárak mellett is küszködő Iránnak. Egyelőre azonban úgy tűnik, működik az irániakkal való állandó tárgyalás és kapcsolattartás. Libanonban sikerült elkerülni a januárban rendkívül közelinek látszó polgárháborút, és egyelőre sikerült véget vetni a palesztin belviszálynak, mely növeli Szaúd-Arábia súlyát a térségben.
Szakértők szerint azonban Szaúd-Arábia nem tehetett mást, minthogy látványosabb szerepet vállaljon a térségben. Egyiptom, Jordánia befolyása csökkent, ahogy a pánarabizmus összetartó ereje is tulajdonképpen megsemmisült. Kairótól az olajállamok felé billent az arab hatalmi inga. Az International Herald Tribune által megkérdezett elemző szerint a térségben tátongó politikai vákuumba valakinek bele kell lépnie, ha meg akarják akadályozni, hogy Irán éljen a lehetőséggel. Egyedül Szaúd-Arábiának (mint az iszlám két legszentebb helye őrzőjének) van meg a vallási, diplomáciai és anyagi háttere ahhoz, hogy Iránt megfékezze. Rijád is belátta, hogy Izrael egyedül képtelen Iránnal szembeszállni. Tavaly szeptemberben pedig felröppent a hír, hogy Ehud Olmert izraeli miniszterelnök magas rangú szaúdi tisztségviselőkkel találkozott, ami példa nélküli, hiszen a két ország között nincs diplomáciai kapcsolat.
