A csehek NATO-jóváhagyást szeretnének az amerikai radarok telepítéséhez
Népszabadság * Tudósítóinktól * 2007. február 21.
Tocska-M típusú orosz rövid hatótávolságú rakéták a lengyel határ közelében. Fontolgatják a középes hatótávú rakéták újra rendszerbe állításátKép: AFPAz amerikai rakétavédelmi rendszer közép-európai telepítése megosztja a térséget. Az oroszok szinte hisztérikusan reagálnak a tervekre, miközben a lengyelek e válaszban megfélemlítési kísérletet látnak. Németország politikusait nagyban zavarja, hogy a lengyelek és csehek – az amerikaiak segédletével – ismét bezavartak a Moszkvával épített intim viszonyukba.
Csehország nem hagyja magát megzsarolni és megfélemlíteni Oroszországtól – így reagált kedden Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter az orosz hadászati rakétaerők parancsnokának „figyelmeztetésére” Nyikolaj Szolovcov tábornok ugyanis kilátásba helyezte: Oroszország atomrakétákkal veheti célba Lengyelországot és Csehországot, pontosabban az ott kialakítandó amerikai bázisokat, ha valóban a két kelet-európai NATO-tagországba telepítik az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit – írta pozsonyi tudósítónk. Prága szeretné a NATO jóváhagyását a telepítéshez. Ezt azonban aligha születik meg, mert a tagországok egy része a létrehozandó saját rakétavédelmi rendszert is túl drágának, megbízhatatlannak és az orosz és kínai kapcsolatokat megzavarónak tartja – írta a Reuters elemzője.
Michal Hasák, az ellenzéki szociáldemokraták (CSSD) parlamenti frakcióvezetője szerint a radarbázis telepítéséről nem Washingtonban és Moszkvában döntenek, hanem arról cseh polgárok határoznak. A szociáldemokraták és a kommunisták azt szorgalmazzák e nagy horderejű kérdésről ügydöntő népszavazást rendezzenek. Ezzel ellentétben a jobboldali kormánypártok – a polgári demokraták (ODS) és a kereszténydemokrata-néppártiak (KDU-CSL) – vezetői a parlament illetékességét hangsúlyozzák. A koalíciós zöldek viszont csak akkor támogatják az amerikai kérést, ha a radarbázis a NATO-keretekben lesz.
Tervezett rakétavédelmi pajzs Václav Klaus államfő szerint a radarbázis barátságosabb a rakétatámaszpontnál – érvelt a köztársasági elnök, aki végleges álláspontját csak a jogi, politikai és hadászati részletek tisztázása után hozza nyilvánosságra. Vlasta Parkanová védelmi szerint miniszter az amerikaiak tervéről 2008 tavaszán fog dönteni a prágai parlament.
Lengyelország két héten belül választ az amerikai javaslatra, jelentette be keddi sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök. Ezzel indulhatnak majd be a tárgyalások. Ez még nem jelenthet végleges döntést. „Lengyelország nyitott (az amerikai rakétatelepítési elképzelésekre), de minden a feltételektől függ, amelyekben meg lehet állapodni. A lengyelországi telepítéssel kapcsolatos orosz kijelentésekről Kaczynski azt mondta, hogy azok meg akarják félemlíteni Lengyelországot. Az ellenrakéták telepítése lengyel területen Varsó ellen fordította az orosz médiát is. A befolyásos Komszomolszkaja Pravda azzal vádolta a varsói politikai elitet, hogy az európai-orosz kapcsolatok fő akadálya, s „oroszgyűlöletre tanítja az uniót”.
Oroszország kifejezetten barátságtalannak tartja, hogy egykori szövetségesei hajlandónak mutatkoznak befogadni az amerikai rakétapajzs elemeit. Az esetleges válaszlépésekről viszont meglehetősen ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot. Míg Szolovcov a csehországi és lengyelországi célpontok kijelölését „aszimmetrikus” válasznak nevezte, Szergej Mironov, a felsőház elnöke közelebbről nem részletezett „szimmetrikus” választ helyezett kilátásba – jelentette moszkvai tudósítónk.
Az orosz vezérkari főnök viszont a rövid és közepes hatótávolságú rakéták terjesztését tiltó 1987-ben kötött szovjet-amerikai egyezmény felmondását is lehetségesnek mondta. Jurij Balujevszkij e lépést Vlagyimir Putyin orosz elnök elhíresült müncheni beszédére hivatkozva tartotta lehetségesnek, Igaz, Putyin az opciót nem a két közép-európai NATO-tag miatt vetette fel, hanem annak kapcsán, hogy időközben India, Irán, Izrael és Észak-Korea is szert tett 500-5500 km hatótávolságú rakétákra.
Moszkva nemtetszése mellett azonban mind Mironov, mind a duma külügyi bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: szó sincs újabb hidegháború kezdetéről, Oroszország és az USA továbbra is stratégiai partnerek. Konsztantyin Kocsacsov ezt Tom Lantossal, a kongresszus külügyi bizottságának elnökével folytatott tegnapi megbeszélése után nyilatkozta.
Bonyolult (értsd kellemetlen) helyzetbe került Ukrajna a rakétatelepítéssel – jelentette ki Viktor Janukovics ukrán kormányfő. Azt mondta, hogy egyelőre azt elemzik, milyen hatásai lehetnek a kelet-európai országra a telepítésnek. Egyelőre azonban Washington nem tájékoztatta Kijevet a telepítésre vonatkozó terveiről.
Fehéroroszországban sem fogadta lelkesedés az amerikai rakétavédelmi terveket. A fehérorosz légvédelem parancsnoka, Ihar Azarjonok tábornok azt mondta: országának nincsenek olyan fegyverei, amelyek ellen a határai közelébe telepítendő rakéták irányulhatnak. De minden új fegyverrendszer telepítése új feszültségeket és veszélyeket jelent a térségben – állította.
Németország szerint a Cseh- illetve Lengyelországba telepítendő rakétaelhárító rendszerről Washingtonnak egyeztetnie kellett volna Moszkvával – mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter a Handelsblattnak. A terv stratégiai vonatkozásai miatt körültekintő eljárásra és minden – közvetve, vagy közvetlenül érintett – partner bevonására szükség van – hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus, mielőtt ma Berlinben találkozik amerikai kollégájával, Condoleezza Rice-szal.
Mint berlini tudósítónk írta, Steinmeier nem tartotta hihetőnek azt az érvet, hogy a rendszer az esetleges iráni rakéták ellen nyújtana védelmet. Megítélése szerint Teherán technológiája még nem elég fejlett ahhoz, hogy ekkora hatótávolságban támadjon.
Hasonlóan vélekedett Franz Josef Jung (CDU) védelmi miniszter is, aki szerint Európa biztonsága elsősorban a NATO és Oroszország jó viszonyától függ. Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt heti müncheni beszédét egyik német kormánypolitikus sem minősítette fenyegetőnek, Az ellenzéki zöldek frakcióvezetője, Fritz Kuhn még keményebben bírálta Washingtont: a rakétaelhárító rendszert szerinte a NATO-val sem egyeztették, így a tervek az európai partnereket is meglepték.
