Népszabadság * Bőhm Ágnes * 2007. február 17.
Amosz Oz izraeli író A szerző felvétele„Nem ülök ölbe tett kézzel a Nobel-díjra várva”, mondta a Népszabadságnak Amosz Oz izraeli író, akinek a „Szeretetről, Sötétségről” című önéletrajzi regénye legutóbb az Európa kiadónál jelent meg.
A 67 éves világhírű író csaknem évente új művel jelentkezik. Legújabb írása is, a „Hogyan kezeljük a fanatikust?”, nagy nemzetközi visszhangot váltott ki. A tavaly Frankfurtban Goethe-díjjal kitüntetett Oz szerint a fanatizmusnak a humor az ellenszere. „Egy fanatikusnak – mondja – nincs humorérzéke.”
Könyvei eddig legalább harminc nyelven jelentek meg. „A fordítás olyan, mintha zongorán játszanának le egy hegedűversenyt”, mondta Oz, de azt is hozzátette, hogy szerinte „egy fordítás akkor jó, ha nem akarjuk, hogy a zongora hegedűnek hangozzék”.
A Szántó Judit remek fordításában most magyarul megjelent önéletrajzi regénye négy évvel ezelőtt először Izraelben, utána Németországban, majd angol nyelvterületen is bestseller lett. A családregény, melynek maga az író a főhőse, részben Oz saját gyermekkorának története. „Ez a könyv az árvaságról szól, a saját árvaságomról és a zsidók árvaságáról”, közölte Oz a Múlt és Jövő című budapesti folyóiratban korábban megjelent interjúban. „Az én árvaságom abban áll, hogy az anyám 1952-ben, még a Bar Micvá-m (13 éves fiúgyermek felnőtté avatása) előtt öngyilkos lett, az apám a tragédia hatására magába zárkózott, én pedig fogtam magam és anyám halála után egyedül egy kibucba költöztem”, mondta Oz, és ugyanitt hozzátette: „Olyan emberek gyermeke vagyok, akik nem találták a helyüket, akiket emberöltőkön keresztül sehol nem akartak befogadni. Ezek az emberek azért jöttek ide, a zsidó államba, mert sehova máshova nem mehettek. Mindenünnen kitaszították őket, mindenhol a halál leselkedett rájuk”.
„A cél nem az önéletírás volt”, mondta Oz, noha eszelősen kereste anyja öngyilkosságának a magyarázatát. „Könyvemben – fűzte hozzá – annak az okát kerestem, hogy honnan származik az a vereség-, és szégyenérzet, amiben felnőttem”. Ahogy egész családja, úgy ő sem tudta levetni európaiságát. Az 1930-as években Kelet-Európából Palesztinába kivándorolt családjának sorsa (anyja ukrán, apja litván születésű volt), gondolkodása az 1939-ben Jeruzsálemben született Ozt egész életén át elkíséri.
Oz szerint, aki máig a politikai baloldal erős hangja, a Békét most! izraeli mozgalom egyik alapítója, „az egyetlen lehetséges megoldás két állam, az egymással szomszédos zsidó és palesztin állam létrehozása”. „A palesztin-izraeli drámát csak kompromisszum árán lehet befejezni. De nekünk nem a Shakespear-i, hanem a csehovi dramaturgiát kell követni. A Csehov-darab végén mindenki csalódott, senki sincs megelégedve, de – s ez a lényeg – életben marad”, ismételte meg az író lapunknak korábbi véleményét.
Oz, aki ma a legnépszerűbb izraeli író, azon kívül, hogy most is új könyvet ír, Beer Sheván, a Negev sivatagban épült Ben Gurion Egyetemen modern héber irodalmat tanít – köztük a Nobel-díjas Shmuel J. Agnon műveit, vagy a kortársak közül A.B. Yehosuát, Haim Gurit és a szintén baloldali nézeteiről ismert David Grossmant.
Kertész Imrével is – mondja – Beer Sheván találkozott először, amikor néhány éve a Nobel-díjas magyar írót az izraeli egyetem díszdoktorává avatták. „Kertész iróniája még a fordításon is átjön. Nagyszerű írónak tartom őt”, mondta Oz.
