Az EU-bizottság jogi és igazságügyi biztosa, Franco Frattini a jövő hét szerdáján Magyarországra látogat – jelentett be Brüsszelben Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, aki az EU-tagállamok bel- és igazságügyi minisztereinek találkozóján vett részt, s ezt követően nyilatkozott újságíróknak.
Petrétei elmondta, hogy a csütörtöki miniszteri tanácskozás keretében Brüsszelben kétoldalú, informális találkozót folytatott Frattinivel. Ezen a tavalyi magyarországi erőszakos akciók hátterét vizsgáló Gönczöl-bizottság jelentéséről nem volt szó – közölte, hozzátéve: ugyanakkor már írt egy levelet Frattininek ebben az ügyben, angol nyelven összefoglalva a bizottsági jelentést, s tájékoztatva, hogy miként lehet megtekinteni a teljes szöveget. „Nyilván a kormány számára előterjesztést kell majd készíteni a Gönczöl-jelentésben foglalt ajánlások kapcsán arról, hogy ezeket az ajánlásokat milyen konkrét feladatokká bontsuk le, s milyen ütemezésben” – mondta a magyar miniszter.
Frattini már tavaly, az október 23-i erőszakos akciók után – magyar képviselők kérésére – információkat kért a budapesti kormánytól a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Azóta Petrétei több levélben is tájékoztatta őt a fejleményekről.
A brüsszeli bel- és igazságügyminiszteri tanácsülés résztvevői továbbra sem tudtak egyezségre jutni a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni EU-keretegyezmény elfogadásáról. Ennek az lenne a célja, hogy a népirtás tagadását és a faji gyűlölködés szítását mind a 27 tagállamban bűncselekménnyé tegye. Az EU azonban – bár elvileg mindenki fontosnak tartja e keretegyezmény elfogadását – megosztott, s emiatt az egész ügy már évek óta húzódik. Az egyik tábor tagjai (főként az angolszász és a skandináv országok) ellenzik a véleménynyilvánítási szabadság „csorbítását”, míg – a másik oldalon – számos államban már most is törvény bünteti például a holokauszt tagadását. A soros német EU-elnökség azt szeretné, ha még elnöki periódusában – azaz június végéig – megszületne az egyezség, s ennek érdekében egy olyan kompromisszumos javaslaton dolgozik, amely mindenkinek megfelelne.
Petrétei elmondta: eredetileg Magyarország számára szintén problémát jelentett, hogy az EU-tervezet olyan jelenségeket is büntetőjogilag szankcionálni akart, amelyek az Alkotmánybíróság határozata alapján a véleménynyilvánítási szabadság alá estek. Az új német javaslatok viszont már nem okoznának alkotmányossági problémákat.
A miniszteri tanácskozáson megállapodás született a szabadságvesztéssel járó büntetőítéletek kölcsönös elismeréséről: azaz arról, hogy bizonyos bűncselekmények esetén automatikus legyen az elítéltek visszaküldése szabadságvesztésük letöltésére saját államukba, ha az illető EU-tagország polgára, s egy másik EU-országban ítélték el. Az intézkedés célja, hogy a börtön után az emberek könnyebben, saját környezetükben illeszkedhessenek vissza a polgári életbe. A keretegyezményt korábban Lengyelország megvétózta, s most is csak annak fejében hagyta jóvá, hogy ő maga 5 év mentességet kapott annak végrehajtása alól. Ennek – bár az egész intézkedéscsomag csak a jövőbeli elítéltekre vonatkozik – nyilván az az oka, hogy jóval több lengyel van rácsok mögött az EU többi tagállamában, mint ahány külföldi Lengyelországban tölti börtönbüntetését, s ez az aránytalanság valószínűleg a jövőben is megmarad…
Végül Petrétei József elmondta, hogy a tanácskozáson a portugálok beszámoltak az EU-n belüli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni rendszer kibővítési előkészületeiről, közölve, hogy ezek jól haladnak. (December elején a tagállamok bel- és igazságügyminiszterei úgy döntöttek, hogy bizonyos átmeneti rendelkezésekkel megteremtik a lehetőséget a schengeni rendszer 2007 végi – 2008 eleji kibővítésére, azaz Magyarország és a többi új tagállam polgárai már ekkortól élhetnek majd e lehetőséggel.) Ugyanakkor a végleges megoldás, az úgynevezett SIS-II rendszer beindulása tovább halasztódik: Brüsszelben most azt közölték, hogy ez a szükséges további tesztelések miatt csak 2008. december 22-én várható, ami a korábbi tervekhez képest újabb hat hónap csúszás lenne.
Forrás: MTI
