Dr. Eilat Mazar híres izraeli régész, egyik vezetője annak a bizottságnak, akik a Templom-hegy régészeti kincseit igyekeznek megőrizni a megsemmisüléstől. A Mugrabi feljáró építése kapcsán, a Jerusalem Post olvasóinak kérdéseire válaszolt, melyből most részleteket közlünk.
Eilat Mazar az ásatások területénA muzulmánok azt állítják, hogy a mugrabi ásatások az ő szent területükön folyik. Izrael azt állítja, hogy közelébe sincs. Lehet erre a kérdésre 100 százalékos pontossággal válaszolni?
Mazar: A Mugrabi feljáró a Templom-hegy nyugati falának közelében épülne, és semmilyen módon nem veszélyezteti a hegy stabilitását. Semmilyen veszélyt nem jelent az al-Aksza mecsetre sem, ami legalább 100 méterre, keletre fekszik tőle. A muzulmánok félelmének semmi alapja sincs.
Ön szerint az ásatások során talált leletek meg fogják oldani azt a régóta vitatott kérdést, hogy ki ennek a földterületnek a tulajdonosa? Ön szerint a muzulmánok el fogják fogadni, ha a leletek azt bizonyítják, hogy itt a zsidók szent temploma állt, mielőtt a mecsetet a helyére építették volna?
M: Régészeti és történelmi forrásokból már most is sok mindent tudunk a Templom-hegy történelméről. Az iszlám hatóságokat és mozgalmakat sohasem befolyásolták ezek a tények. Ők azt állítják, hogy a területen „Ádám és Éva óta” a mecset áll, sajnos lehetetlen bármiféle tudományos tárgyalást folytatni velük.
Igaz az, hogy a muzulmánok a Szikla dómot nem a megfelelő szikla fölé építették? Úgy tudom, hogy a Szentek Szentje egy másik szikla fölé épült a Templom-hegyen?
M: Ezt nem mondhatnám, mert jelenleg a Mórija-hegy legmagasabban fekvő pontján áll a Dóm, valószínűleg a Templom is itt állhatott előtte. A muzulmánok hite szerint, Mohamed egy „rendkívüli” helyre ment, és ezt ők az al-Aksza mecset helyével azonosítják, amit sohasem tekintettek a Templom helyének.
1996-ban Benjamin Netanjahu engedélyt adott, hogy egy harmadik mecsetet építsenek a Templom-hegyen. Ön szerint ezzel Izrael lehetőséget adott a muszlimoknak fontos régészeti leletek elpusztítására?
M: Ez egy óriási hiba volt, a munkálatok mindenféle régészeti felügyelet nélkül zajlottak. Biztosak vagyunk benne, hogy jelentős számban vesztek el fontos adatok, különösen akkor, amikor a muzulmánok kiástak egy 2000 négyzetméteres mélyedést a Salamon istállói néven ismert rész előtt, majd a kiásott antikvitásokkal teli „hulladékot” a szeméttelepre vitték. Több száz teherautónyi anyagot szállítottak így el, el lehet képzelni, hogy a különböző korszakokból mennyi értékes lelet tűnt így el.
Igaz az, hogy a frigyláda is a Templom-hegy belsejében van elrejtve?
M: Nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a legfontosabb régészeti leletek a hegy belsejében, földalatti termekben vannak. Ebben benne van a frigyláda is. A Templom-hegy belsejében évszázadok óta tilos ásatásokat végezni. A muzulmánok senkinek sem engedik meg ásást.
Mi volt eddigi karrierje során a legérdekesebb felfedezése?
M: A legizgalmasabb dolog, amit eddig találtam, egy pecsét volt, az első Templom idejéből, Sedékiás király egyik miniszterének a nevével. A Dávid városának ásatásai alatt bukkantam rá. Ennek a miniszternek a neve szerepel a Jeremiás könyvében is, ő volt az, aki azt kérte Sedékiás királytól, hogy ölje meg Jeremiás prófétát, mert azt mondja az embereknek, hogy adják meg magukat a babiloniaknak. A lelet azért fantasztikus, mert összekapcsolja a Biblia könyveit a régészeti leletekkel. Megerősít bennünket abban, hogy a Bibliát abszolút hiteles történelmi forrásként is kezeljük.
A Salamon istállóinál folytatott muszlim építkezések alatt, Izrael miért nem emelte fel a hangját nemzetközi fórumokon? Szerintem ez az építkezés sokkal nagyobb pusztítást végzett, mint a Mugrabi feljáró építése. Izrael miért nem fordult az ENSZ világörökség bizottságához vagy más hasonló fórumokhoz segítségért?
Mazar. Munkahely a világ közepénM: Izrael nagy hibát követett el azzal, hogy csöndben maradt, az istállókban és környékén folyó illegális építkezések alatt. Az izraeli kormány nem érti meg azt, hogy nem éri el a békés céljait azzal, hogy szemet huny a Templom-hegyet felügyelő szervezet a Waqf és az Iszlám Mozgalom tevékenységei fölött, hanem ezzel megnöveli az étvágyukat, hiszen látják, hogy minden következmény nélkül tevékenykedhetnek.
A hely fontos a keresztényeknek is?
M: A Templom-hegy nagyon fontos a keresztényeknek is. Itt állt a Templom, ahol Jézus is járt, itt borította fel a pénzváltók asztalait. Azt mondta, hogy ez szent hely, amit az embereknek tisztelni kell. Úgy érzem, hogy sokkal nagyobb támogatásra lenne szükségünk a hely megőrzésére a világ többi részéből is.
Jelenleg mennyit lehet látni a Templom-hegyből?
M: A látogatók néhány órát tartózkodhatnak a Templom-hegyen, de nem léphetnek be sem a mecsetekbe, sem a föld alatt található építményekbe, ahol a Második Templom eredeti maradványai láthatók. Ezeket az építményeket nemrégiben új mecsetekké alakították át, előtte sohasem használták őket mecsetként, így a nem muzulmánok nem léphetnek be ezekre a helyekre.
