Több százezer ember özönlött tegnap Bejrútban a Mártírok terére, hogy megemlékezzen Rafik Hariri volt miniszterelnök meggyilkolásának második évfordulójáról. Drótkerítés választotta el a megmozdulás résztvevőit a kormányellenes Hezbollah-tábor híveitől.
Bejrút főterén tegnap többen voltak, mint két éve Rafik Hariri temetésekor. Normális életet akarnak (Fotó: Reuters – Sharif Karim)
Libanon minden részéből érkeztek a Szíria-ellenes parlamenti többség által szervezett megmozdulásra. A damaszkuszi befolyást ellenző pártok a kormány melletti rokonszenvtüntetésnek is szánták a megemlékező gyűlést.
A szónokok golyóálló védőfal mögül beszéltek a tömeghez. Damaszkuszt tették felelőssé a gyilkosságért, illetve felemelték szavukat a Hariri elleni merényletet vizsgáló nemzetközi törvényszék felállítása mellett. „Közel az igazság órája, a bíróság felállítása hamarosan megtörténik” – mondta Szaad Hariri, a meggyilkolt politikus fia. Szerinte a nemzetközi törvényszék az egyetlen lehetőség a libanoni válság megoldására.
Valid Dzsumblatt libanoni drúz vezető is azzal biztatta az egybegyűlteket, hogy a törvényszék majd halálbüntetést ró a tettesekre. Kijelentette, hogy nem adják meg magukat a terrorizmusnak, a robbantásoknak és a totalitárius pártoknak.
Két-három méter magas korlátok, szögesdrótok, katonai és rendőri kordonok választották el a nagygyűlés helyét a szomszédos tértől, ahol a Nyugat-barát kormánnyal szemben álló libanoni ellenzék december elején több száz sátorból álló tábort vert, és tart fenn azóta is, hogy elérje a Szíria-ellenes parlamenti többség kormányának lemondását. Az előző nap elkövetett kettős robbantásos merénylet, amely három ember halálát okozta Bejrút jobbára keresztények lakta körzetében, erősen rányomta a bélyegét a megemlékezésre, szinte tapintható volt a feszültség a libanoni fővárosban. Katonák vigyázták a rendet a nagygyűlés körzetében, és több ezer katona járőrözött páncélozott járműveken a város egyéb körzeteiben is.
A kormány hívei szerint a buszok felrobbantásának az volt a célja, hogy elrettentse a libanoniakat a tüntetésen való részvételtől. A BBC tudósítója szerint az emberek zöme azonban azért ment az utcára, mert elege van az égő autógumikból felépített barikádokból, a lövöldözésből és a robbantásokból. „Oktatást, kultúrát akarunk, normális életet” – mondta egy nő.
Fuad Szinjora kormányfő is Szíriát vádolta a buszrobbantásokkal. A feszültséget az is fokozza, hogy az ENSZ a múlt héten hagyta jóvá a Rafik Hariri meggyilkolásának körülményeit vizsgáló nemzetközi törvényszék felállítását. Korábban egy különleges ENSZ-megbízott megerősítette azt a gyanút, hogy a merénylet mögött Damaszkusz állt. A törvényszék felállításáról szóló döntést azonban a mélyen megosztott libanoni parlamentnek is ratifikálnia kellene. A kormányból emiatt lépett ki hat Damaszkusz-barát miniszter.
A Hezbollah ragaszkodik ahhoz, hogy az Izraellel Libanonban vívott tavaly nyári „győztes háborúja” után vétójogot kapjon a libanoni kormányban. A libanoniak azt akarják elkerülni, hogy az országban továbbra is a szíriai, iráni és palesztin befolyás érvényesüljön.
