A büntető törvénykönyv szerint a terrorcselekmény különleges motivációjú és elkövetési módú köztörvényes bűntett, amelyről bizonyítani kell: azért követik el, hogy a lakosságot megfélemlítsék, illetve állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsenek, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.
Gépfegyverkörkép
A rendőrök szerint alig egy tucat olyan bűnözői csoport lehet az országban, amelynek fegyverarzenáljában az automata gépfegyverek is megtalálhatók. Ritkábban ugyan, de használják életellenes bűncselekmények elkövetésére, mint tették Fenyő János médiacézár, valamint Seres Zoltán és Döcher György alvilági figurák kivégzésekor. Napjainkban a pénzszállítók elleni támadásoknál használnak egyre többször a nagy tűzerejű fegyvereket; az elmúlt hónapokban tucatnyit foglaltak le belőlük a rendőrök. A délszláv háború visszamaradt készleteiből lehet hozzájutni ilyen fegyverekhez a feketepiacon, darabonként 200-250 ezer forintért, megfelelő összeköttetések révén.
Magyarországra nem igazán jellemzők a terrorcselekmények, de volt néhány terrorizmushoz köthető bűneset. 1973-ban egy testvérpár fegyverrel túszul ejtett több lányt a balassagyarmati gimnáziumban, majd pénzt, repülőgépet és szabad elvonulást követelt (lásd Gazdag Gyula Túsztörténet című filmjét). 1987-ben egy drogbáró megbízásából támadtak a budapesti kolumbiai nagykövetségére, a 90-es évek elején pedig Oroszországból kivándorló zsidók autóbuszát robbantották fel a Ferihegyi úton.
Határesetnek számítanak az 1998 tavaszán és nyarán elkövetett budapesti politikai, illetve leszámolásos merényletek. Ezek közé tartozik az Aranykéz utcai robbantás, valamint a Torgyán József FKGP-elnök, illetve a Szájer József fideszes politikus lakásánál végrehajtott merénylet.
