Gyorsan túljutottak a könnyű kérdéseken tegnap az Európai Unió külügyminiszterei Brüsszelben, de a fogósabb ügyeknél (Koszovó, palesztinok) már megakadtak.
A 27-ek reggel egyöntetűen helyeselték az ENSZ Biztonsági Tanácsának decemberben Irán ellen elrendelt szankcióit. Az atomfegyver gyártásával gyanúsított Irán elleni büntetőintézkedések szinte semmit sem változtatnak Brüsszel és Teherán kapcsolatán. Az embargó ugyanis a gyanús nukleáris tevékenységhez szükséges anyagok, eljárások kereskedelmét korlátozza, tiltja az atomprogramhoz kötődő személyiségek utazását, befagyasztja javaikat. Efféle szigorú korlátozások már korábban is érvényben voltak.
S miközben semmilyen külön uniós szankcióról nincs szó, Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja a müncheni biztonságpolitikai fórumon is arról biztosította Ali Laridzsani iráni főtárgyalót, hogy az unió nagyon is érdekelt az Iránnal folytatott párbeszéd fenntartásában.
A helyzetet nehezíti, hogy az urán dúsításához – nemzetközileg ellenőrzött körülmények között – mindenkinek joga van. Teherán azonban állandóan összemos két dolgot: az urándúsítás joga nem azonos a nukleáris fegyverhez szükséges minőségű urán előállításának jogával.
A külügyminiszterek gyorsan megegyeztek abban is, hogy az EU részt vesz az afganisztáni rendőri erők kiképzésében. A tervek szerint az unió a nyár elejétől mintegy 160 kiképző rendőrrel és hetven szakértővel vesz részt – az idén negyvenmillió eurós költséggel – Afganisztánban.
Úgy tűnik, teljes az egyetértés abban is, hogy bátorító jeleket kell küldeni Szerbiának a társulási tárgyalások folytatása érdekében. Csakhogy Koszovó korlátozott szuverenitásának terve felkavarta az indulatokat. Szlovákiában és Romániában nő az Ahtisaari-tervvel szembeni ellenállás: precedenst látnak benne.
Az EU óvatos derűlátással fogadta a palesztin egységkormányról szóló egyezséget is, ám most több tagállam habozik. A tervben szó sincs Izrael elismeréséről, az erőszakról való lemondásról, ami feltétele a segélyek folyósításának.
MH
