Külön testületet hoz létre a szlovák katolikus püspöki kar a nemzeti történelem tanulmányozására, hogy az egyház vezetői ezentúl egységesen foglaljanak állást a múlt vitatott kérdéseiről. A püspökök ugyanis eltérően vélekednek a pozsony-nagyszombati érsek botrányt keltő, decemberi kijelentéseiről.
Ján Sokol a TA3 pozsonyi hírtelevíziónak év végén adott interjújában akkor pozitívan vélekedett az 1938 és 1945 közti szlovák államról, amely a hitleri Németország csatlósának számított. „Jólét volt itt, semmi sem hiányzott nekünk, miközben háború volt” – mondta az egyházi vezető. Méltatta az akkori rendszer legfőbb megtestesítőjét, a katolikus lelkipásztorból államfővé lett Jozef Tisót (ejtsd: tiszo) is, akit 1947-ben háborús bűnösként kivégeztek. Az érsek szavait nemcsak a szlovákiai zsidóság, több roma szervezet és a politikusok többsége ítélte el, hanem rosszallását fejezte ki Franti¹ek Tondra (ejtsd: frantyisek tondra), a Szlovákiai Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is. Tondra azt mondta: Tiso személye nem ítélhető meg egyöntetűen, s ő nem ragadtatná magát a Sokoléihoz hasonló kijelentésekre. A történelmi bizottság létrehozásáról hétfői ülésén dönthet a püspöki konferencia. A tanácskozáson Sokol várhatóan nem lesz jelen, mert nemrég műtötték, s az egyház szóvivője szerint még lábadozik.
