Számos monográfia és elemzés jelent már meg a köztársasági elnöki posztot 12 éve betöltő Jacques Chiracról, de a sajtónak elsősorban csak ünnepi alkalmakkor nyilatkozó francia államfő először vállalkozott politikai karrierjének részletesebb elemzésére és értékelésére a február 17-én boltokba kerülő L”Inconnu de l”Élysée (Az Élysée-palota ismeretlen embere) című interjúkötetben, amelyből „Az elnök végrendelete” címmel a Marianne című politikai hetilap legfrissebb száma közölt részleteket.
Először mondja el véleményét az elnök az egykori pártfogoltjának, majd későbbi elárulójának tartott, az államfői posztra utódjelölt Nicolas Sarkozy belügyminiszterről, aki az 1995-ös elnökválasztás első fordulójában Chirackal szemben Édouard Balladurt támogatta. „Intelligens ember, első osztályú politikus” – állítja Chirac Sarkozyről, akit „spontán módon liberálisabbnak” tart önmagánál. Az elnök szerint ma már Sarkozy is csatlakozott ahhoz a számára alapvető elvhez, amely szerint Franciaország nem különböző közösségekből áll össze, mert a francia nemzet egy és oszthatatlan. Chirac szerint Sarkozynek van egy olyan alapvető hibája, amely belőle hiányzik: a gyűlölködés.
Chirac szerint a mérsékelt jobboldalról többször és több politikus próbált rá nyomást gyakorolni a szélsőjobboldali Nemzeti Fronttal való megegyezéshez, amelyet az elnök mindig visszautasított morális okokból. „Mindig is allergiás voltam a Nemzeti Frontra, egyszerűen fizikailag nem bírok elviselni semmit, ami idegengyűlölő és rasszista” – hangsúlyozza a francia elnök.
A franciaországi antiszemitizmusról pedig a következőket vallja: „Antirasszista vagyok, nem viselem el a rasszizmust, nem értem, ahogy nem értem az antiszemitizmust sem. A zsidók rengeteget hoztak Franciaország számára. Egyetlen dolgot vethetünk a szemükre: gyakran okosabbak a többieknél. Amikor rosszul viselkedtünk, valamilyen módon be kell látnunk. Ami a zsidókkal történt a háborúban, az megbocsáthatatlan, és van egy pillanat, amikor ezt ki kell mondani. 1995-ben ezt akartam kimondani agresszivitás nélkül”. Megfigyelők Chirac egyik legjelentősebb politikai lépésének tartják, hogy államfőként először ismerte el a francia állam felelősségét a zsidók deportálásában.
Chirac nem titkolja elődje, a néhai szocialista Francois Mitterrand iránti nagyrabecsülését: „Nagyon okos és művelt ember volt, nem úgy, mint én”. Az interjúkötetet ugyanaz a Pierre Péan jegyzi, akinek a néhai baloldali államfő is hosszú politikai vallomást tett 1994-ben, néhány hónappal leköszönése előtt.
MTI-információ
