Veszély fenyegeti a hat éve működő Közép-európai Kulturális Intézetet (KeKI), hiszen a mai napig nem biztos az idei költségvetése. A tavaly mintegy negyvenmillió forintból gazdálkodó és három fővel dolgozó intézmény legalább ennyire számított idén is az Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, hogy folytathassa eddigi munkáját. Úgy tudjuk, jelenleg csak a működési költségeket kívánja fedezni a tárca, a programokra a KeKI-nek kellene forrásokat találni.
Nem először gyülekeznek a közép-európai kulturális együttműködésnek nem pártpolitikai alapon fórumot adó intézmény fölött viharfelhők. Az 1990-ben megalakult Európai Utas Alapítvány – mely a negyedévenként megjelenő, hasonnevű folyóirat kiadója – 2000-ben intézményesült, ekkor jött létre a Közép-európai Kulturális Intézet. Miután a Cseh Köztársaság nem tartott igényt az épületre, a Szlovák Intézet szomszédaként beköltözhettek az egykori Csehszlovák Kulturális Intézet Rákóczi úti ingatlanának felébe 2001-ben. Itt végre mód nyílt arra, hogy kiállításokat, fórumokat, vetítéseket tarthassanak saját portájukon.
Az intézet feladatának tekintette a kapcsolatépítést a magyar és közép-európai kultúra között, s a jelentkezését szívesen fogadó külföldi partnerek jelentős anyagi segítségével idehaza is bemutatta a közép-európai térség olyan reprezentánsainak életútját és életművét, mint a cseh Frantisek Kupka, az osztrák Thomas Bernhard, a délszláv Danilo Kis. Bécs és Trieszt múzeumai egy tematikus kiállításra küldték el azon legjobb képzőművészeti alkotásaikat, amelyek a freudizmus hatása alatt születtek. Több országot átfogó együttműködés eredményeképpen 2004-ben nagy kiállítást szentelt Márai Sándornak. „Olyan menedzserközpontnak tarjuk magunkat, amely figyeli, merre tart ma a folyton változó Közép-Európa, figyeli a térségben zajló folyamatokat, és van elképzelése arról, milyen arculata lesz a régiónak öt év múlva” – hangsúlyozta a Népszavának Módos Péter, a KeKI igazgatója.
Szervezetileg az akkori Nemzeti Kulturális Minisztérium Külföldi Intézetek Igazgatóságához tartozott a Közép-európai Kulturális Intézet. Ám 2004-ben a takarékosság jegyében kikerültek a minisztérium kebeléből, és az Európai Utas Közalapítvány keretében működtek tovább, költségvetésük nagyobb részét továbbra is a kulturális tárca állta. Módos Péter igazgató – aki egyben az alapítvány által 15 éve kiadott Európai Utas című folyóirat főszerkesztője is – a Népszavának elmondta, ez a helyzet megfelelt az intézménynek, hiszen így lehetőség nyílt, hogy a hivatalos magyar kül- és kultúrpolitikától független szellemi műhelyként működhessenek. Az elmúlt években megfordult náluk a magyar és a térség szellemi életének színe-java. S nem egy esetben pozitívan befolyásolhatták a nagypolitikát is.
A régió számos országában működnek hasonló profilú intézetek, melyek a szomszédok egymással való szótértésén fáradoznak. A visegrádi együttműködés nem olyan régen jutalmazta tevékenységéért a KeKI egyik lengyelországi partnerét, a krakkói Európa Intézetet. Rossz üzenet volna, ha Magyarországon épp pedig megszűnne ez a fórum.
Időről időre gazdagon illusztrált katalógusban, a Mustrában számolnak be az intézet programjairól. De honlapjukon, a www.ceci.hu-n is figyelemmel kísérhető a munkájuk. Nyilván a pénzhiány az oka, hogy weblap angol változata kissé hiányos. Módos Péter nem sajnálja az időt az utazásra, időről időre kisebb küldöttség élén nyakába veszi Közép-Európát, hogy hazahozza a kisebbségi tapasztalatokat vagy épp a magyar nézőponttal ismertesse meg a külföldet. Az intézet tudatosan törekszik arra, hogy Budapesten bemutassa a régió városait, így Kassa, Lemberg, Ljubljana, Bolzano, Kolozsvár, Graz, Pozsony, Róma – és hosszan lehetne sorolni – bemutatkozott az utóbbi években az intézetben. „Külföldi partnereink felismerték, hogy számukra nem csupán kulturálisan, de a turizmust vagy a kereskedelmet illetően is gyümölcsözők az ilyesféle bemutatkozások” – hangsúlyozza az igazgató. Például Bolzano a magyar-olasz kulturális kapcsolatok bemutatását a helyi borok, sajtok, sonkák és üdülőhelyek marketingjével is összekötötte. A közép-európai intézet a magyar kultúra exportját is felvállalja. Így például 2001-ben a Dunai vázlatok című, 19. századi táj- és városképet bemutató tárlatukat számos országba eljuttatták. Módos Péter a 2007-es programot ismertetve elmondta, hogy levéltáros-konferenciát szerveznek az osztrák és magyar szakemberek számára. Az intézet falai között mutatkozna be Európa idei kulturális fővárosa, Nagyszeben és a belgiumi Luxembourg tartomány.
Információink szerint elképzelhető, hogy idén csupán az intézet működési költségeit fedezi a tárca a Balassi Bálint Intézeten keresztül, programokra egyéb forrásokat kell találnia a KeKI-nek. De talán az sem elképzelhetetlen, hogy – a ház profiljának megfelelő – újabb feladatot telepít az Oktatási és Kulturális Minisztérium a Közép-európai Kulturális Intézetbe.
Népszava-összeállítás
Keretes cikkek
Josef Polák-emléktárlat
Jelenleg is látható kiállítás a Közép-európai Kulturális Intézetben, mely dr. Josef Polák életét mutatja be. Josef Polák a monarchiabeli Prágában, zsidó családban született, és az első Csehszlovák Köztársaságban tevékenykedett a korábban német-magyar kultúrájú Kassán. A Kelet-szlovákiai Múzeum igazgatójaként jelentős hatást gyakorolt a város kulturális fejlődésére, szellemi hatása máig érezhető.
