Ma sem tudjuk hova tenni az ötven éve meghalt Horthy Miklóst
Hírszerző információ 2007. február 9. 10:04
Sokan idealizálják, mások feudális, reakciós, fasisztoid elemként tekintenek rá: fél évszázaddal Horthy halála után a társadalom, a közélet és a történész szakma is megosztott a kormányzó munkásságának és történelmi szerepének megítélésében. Gergely Jenő történész úgy látja: nem feltétlenül Horthy személye, inkább a két világháború közötti korszak az ellentmondásos.
Fél évszázaddal Horthy Miklós (1868-1957) halála után nemcsak a magyar társadalom és a közélet, hanem a történész szakma is megosztott a kormányzó munkásságának és történelmi szerepének megítélésében – mondta el az MTI-nek Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető professzora. A Magyar Tudományos Akadémia történész doktora Horthy Miklós halálának ötvenedik évfordulója kapcsán nyilatkozott a távirati irodának.
A professzor szerint a magyar közélet egyik hibája, hogy a történelmi személyiségeket vagy csak pozitív, vagy csak negatív figuraként akarják látni az emberek, a kép azonban ennél sokkal összetettebb: Horthy Miklós esetében is voltak olyan mozzanatok amelyek elmarasztalhatóak, de olyan döntések is, amelyek nem voltak rosszak az adott korban.
Gergely Jenő hangsúlyozta: nem feltétlenül Horthy Miklós személye, sokkal inkább a két világháború közötti korszak az ellentmondásos.
Egyfajta nimbusz vette körül
Huszonöt éves kormányzása alatt összeomlott a történelmi Magyarország, megszűnt a monarchia, új típusú gazdasági és társadalmi berendezkedés kezdődött, de a gazdasági mellett kulturális fejlődésen is keresztülment az ország. Mindez az akkori államfő nevéhez kötődik, még akkor is, ha ebben nem volt nagy szerepe, hiszen nem volt kiemelkedő tehetségű államférfi, sokkal inkább a miniszterelnökei hozták meg a döntéseket és befolyásolták a történelmet – tette hozzá a történész.
„Ha a mérleget nézzük, akkor azért tűnik úgy ma a lakosság többségének, hogy Horthy negatív szereplő, mert maga a rendszer volt negatív alapvetően. Olyanfajta igazságtalanságok voltak rá jellemzőek, amelyeket a lakosság döntő többsége nem tudott elviselni (…) De abban, hogy ez a rendszer így létrejött, Bethlen Istvánnak vagy Gömbös Gyulának sokkal nagyobb szerepe volt. Tehát ezt nem Horthy szabta meg, hanem ezek a kiemelkedő személyek, politikusok” – mondta Gergely Jenő.
1919. november: Horthy bevonul Budapestre
Horthy Miklós megítélése saját korában is folyamatosan változott: az 1920-as évek elején széles körű elégedetlenség volt az országban, a harmincas évek végére azonban egyfajta nimbusz vette körül az államfőt – szerepet játszott ebben az ország területi gyarapodása is – mondta Gergely Jenő.
Az tehát, hogy napjainkban ki, hogyan akarja láttatni és bemutatni Horthy Miklóst nagyban függ attól, hogy kormányzásának melyik korszakára helyezi a hangsúlyt – tette hozzá a professzor.
Gergely Jenő rámutatott: a kormányzó megítélésében az elmúlt ötven évben folyamatosan közrejátszottak az aktuálpolitikai érdekek. Maguk a történészek is tartanak ettől a témától: bizonyos anyagokat még mindig nem tártak fel, sőt még nem született egy komoly, szakszerű összefoglaló sem Horthy Miklósról.
Miért felel?
Sokak szerint a Nemzeti Hadsereg főparancsnokaként Horthy Miklóst felelősség terheli a különítményesek kegyetlenkedéseiért: az 1919 utáni ún. fehérterror egyesek szerint több száz, mások szerint mintegy 1500 főre becsült áldozatáért, akik főként nem a kommunista rémtettek (a vörösterror) résztvevői, hanem rajtuk kívül a Tanácsköztársasággal rokonszenvező közemberek köréből kerültek ki. Horthy különítményesei antiszemita pogromot hajtottak végre számos helyen a dunántúli vonulásuk során.
Horthy külpolitikája Magyarországot előbb a Berlin-Róma tengellyel való szövetséghez, majd a II. világháborúban való részvételhez vezette (bár 1944 októberében kísérletet tett a háborúból való kilépésre).
A Horthy-korszak idején, Imrédy Béla miniszterelnöksége alatt fogadták el az első zsidótörvényt, mely vallási alapon maximálta az egyes értelmiségi pályákon a zsidók létszámát, és ekkor terjesztették be a másodikat, később a harmadikat, amelyek már nemzetiségi alapon szigorították az előző intézkedést. 1944-ben megkezdődött a zsidók gettókba gyűjtése, kötelezték őket a sárga csillag viselésére, végül áprilisban a magyar adminisztráció készséges segítségével megkezdődtek a deportálások. A holokausztnak több, mint félmillió magyar zsidó áldozata volt.
A magyarországi politikai pártok közül a Jobbik vasárnap, lovas felvonulással emlékezik meg a kormányzó halálának 50. évfordulójára. A Horthy Miklós Társaság keretén belül működő Baráti Klub 2006. januárja óta a Fidesz XI. kerületi irodájában működik, ám rendezvényei átmenetileg szünetelnek.
(Forrás: MTI, Wikipédia, Magyar Életrajzi Lexikon)
