Politikai olvasat
Ügynökakták: közszereplőnek minősülnek az egyházi vezetők
2007. február 08. 13:56
Közszereplőnek minősülnek a perbe vont egyházi vezetők, és ki kell adnia az állambiztonsági levéltárnak a rájuk vonatkozó dokumentumokat – mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) kihirdetett elsőfokú ítéletében.
A döntés ellen várhatóan fellebbeznek az alperesek, abban az esetben a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik tovább a polgári per. A törvény megfogalmazása szerint „közszereplő: az a személy, aki közhatalmat gyakorol, gyakorolt vagy közhatalom gyakorlásával járó tisztségre jelölték, illetve aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította”.
Az ítélet szóbeli indoklása szerint a közhatalom gyakorlása ebben az ügyben kizárható, a politikai közvélemény feladatszerű alakítása azonban megállapítható. A FB szerint az egyházi vezetők megnyilatkozásai, a püspöki körlevelek nemcsak erkölcsi kérdésekkel foglalkoznak, de létezik politikai olvasatuk is, ilyen értelemben is orientálhatják a közvéleményt.
A bíróság hangsúlyozta, hogy minden egyes személynél esetről-esetre konkrétan kell vizsgálni, hogy megvannak-e a „közszereplői minőség” feltételei.
A három katolikus egyházi vezető jogi képviselője a határozathirdetés után újságíróknak elmondta: a fellebbezés kérdésében konzultál megbízóival, de feltehetően az ítélőtáblához fordulnak.
Az ügyvéd hangsúlyozta, ebben a perben nem az a kérdés, hogy ügyfelei besúgók voltak-e, hanem hogy közszereplőnek minősülnek-e. Amennyiben a bíróság kimondja, hogy az egyházfők politikai közszereplőnek minősülnek, abból egyszersmind az is következik, hogy az általuk vezetett szervezet, az egyház politizál. Ez azonban elfogadhatatlan megállapítás – jegyezte meg. Hozzátette, hogy van olyan ügyfele, aki már kikérte a rávonatkozó dokumentumokat az állambiztonsági levéltártól, de nem találtak róla semmit.
Arra a kérdésre, hogy ezek az ügyek befolyásolhatják-e az egyház hitéleti tevékenységét, az ügyvéd úgy válaszolt: nem, hiszen a hívők Jézus Krisztusban és az Evangéliumban hisznek, nem pedig az egyházi vezetőkben.
A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
Ezután fordult az FB-hez felperesként az újságíró, annak megállapítását kérve: közszereplőnek minősülnek-e az egyházak élén álló személyek. Az állambiztonsági levéltárról szóló, három évvel ezelőtt elfogadott törvény kötelező rendelkezése értelmében ilyen esetekben az alperes a levéltár. Ám a szabályozás szerint a bírósági döntés ellen fellebbezési jogot kell biztosítani az érintetteknek, ezért látta szükségesnek az FB az ügyben eljáró bírája, hogy az egyházi vezetőket is bevonják az eljárásba.
Így vált az ügy alperesévé Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója, Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelője, Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspöke, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnök, Bosák Nándor volt alelnök, illetve Veres András volt titkár.
A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
