2007. február 8. 13:45
MNO
A Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletében közszereplőnek nyilvánított hat egyházi vezetőt. Zoltai Gusztáv jogi képviselőjén keresztül jelezte: fellebbez. A tét, hogy kiadhatóak-e egyházi vezetők és a titkosszolgálatok kapcsolatairól szóló dokumentumok.
Várhatóan fellebbez a Fővárosi Bíróság csütörtökön hozott elsőfokú, hat egyházfőt közszereplőnek minősítő ítélete ellen Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója – közölte Egri Oszkár, a Mazsihisz jogi képviselője.
Egri Oszkár elmondta: vitatják, hogy a bíróság ítélete értelmében Zoltai Gusztáv „feladatszerűen befolyásolná” a politikai közvéleményt.
Zoltai Gusztáv évekkel korábban már átvilágíttatta magát, s az a vizsgálat akkor számára kedvező eredményt hozott. Nem az átvilágítás ellen tiltakoznak tehát, hanem a per tárgya ellen, nevezetesen az ellen, hogy Zoltai Gusztáv a politikai közéletet feladatszerűen befolyásolná – hangsúlyozta Egri Oszkár.
Egri Oszkár szerint az ítélet perek sorozatát indíthatja el. Várhatóan a többi érintett egyházzal is konzultálnak majd egy közös álláspont kialakítása érdekében – jelezte.
Az ügy Zoltai Gusztávon kívül Frenkl Róbertet, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugdíjba vonult országos felügyelőjét, Szebik Imrét, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspökét, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia részéről Seregély István volt elnököt, Bosák Nándor volt alelnököt, illetve Veres András volt titkárt érinti.
Együttműködtek-e?
A per előzménye, hogy 2005-ben Kozák Dániel újságíró megkeresésére az egyházi vezetők azt közölték: nem tartják magukat közszereplőnek. Így az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nem adhatta ki azokat a dokumentumokat, melyekből kiderülhetett volna, együttműködtek-e a pártállam titkosszolgálataival.
A református egyház vezetője, Bölcskei Gusztáv korábban elismerte magáról, hogy közszereplő, így róla kiderülhetett, hogy a levéltárban őrzött dokumentumok szerint nem állt kapcsolatban az állambiztonsággal. A református egyház képviselője így nem vált a per alperesévé.
Az Élet és Irodalom tavaly március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték.
radio.hu, MTI
