Az elsőfokú bíróság szerint az egyházak magyarországi vezetői igenis közszereplők, így a múltjukra vonatkozó adatoknak nyilvánosnak kell lenniük. Az egyházi vezetők korábban azt mondták, nem tekintik magukat közszereplőnek. Az Origo egyik volt munkatársa viszont pert indított, és nyert.
Nem jogerős ítéletében közszereplőnek mondta ki a Fővárosi Bíróság a magyarországi egyházak vezetőit. A Fővárosi Bíróság arra hivatkozva hozta meg ítéletét, hogy közszereplőnek minősül a törvény szerint az, aki a politikai közvéleményt feladatszerűen alakítja vagy alakította a múltban. E szerint hat alsórendű alperes közszereplőnek minősül, mondta Pataki Árpád bíró. A harmadrendű vádlott (Frenkl Róbert) ráadásul pártlistán is indult. A bíróság döntése nem érinti az egyházak hitéletét, hangsúlyozta a bíró.
Az Origo akkori munkatársa, Kozák Dániel évekkel ezelőtt kérte hét egyházi vezető adatait az Állambiztonsági Történeti Levéltártól. Az újságíró azt akarta megtudni, vajon ügynök volt-e az a három katolikus püspök, aki a püspöki konferencia élén állt 2002 márciusában. Ekkor ugyanis olyan körlevelet olvastak fel a templomokban, amely Kozák szerint a választások előtt a közvéleményt befolyásolhatta, és amelynek szerzője nem volt feltüntetve.
Egy érdekes körlevél
A körlevél így végződött: „Ha egy párt ugyanis nem éri el az öt százalékot, nem jut be a parlamentbe, szavazatunkat más pártok kapják meg. Így esetleg olyan pártot juttatunk előnyhöz, amely akaratunkkal ellenkező nézeteket képvisel.” A mostani perben érintett három püspök: Seregély István, Bosák Nándor és Veres András, ők töltötték be 2002-ben a püspöki kar elnöki, alelnöki és titkári posztjait. Kozák azért róluk kért adatokat, mert úgy gondolja, hogy ők reprezentálták 2002 tavaszán a katolikus püspöki kart, amikor abban az évben, március 17-én kötelező volt a templomokban felolvasni a körlevelet.
Szintén kíváncsi volt az újságíró a református püspöknek, Bölcskei Gusztávnak, továbbá Szebik Imrének, az Evangélikus Egyház nyugalmazott elnök-püspökének múltjára. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus Egyház nyugalmazott országos felügyelője és Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének ügyvezető igazgatója adatait szintén kikérte Kozák.
Csak egy tartotta magát közszereplőnek, ő nem volt ügynök
A hét érintett egyházi vezető közül csak a református Bölcskei Gusztáv járult hozzá adatai kiszolgáltatásához, ő vallotta ugyanis kizárólag közszereplőnek magát. (A törvény szerint csak a közszereplőket lehet átvilágítani.) Róla egyébként hamar ki is derült: nem volt ügynök a rendszerváltás előtt.
A három katolikus főpap viszont azt állította, ők nem tekinthetők közszereplőknek, így a levéltár nem adhatta ki a róluk szóló adatokat. Kozák ezért pert indított, amely 2006. március hetedikén kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon. A per célja az, hogy a bíróság mondja ki az érintettekről: igenis közszereplők.
A katolikus püspökök nem tartották magukat közszereplőnek
A perben a három katolikus vezető megismételte álláspontját, jogilag pedig azzal indokolták a közszereplőség elutasítását, hogy Seregély, Bosák és Veres nem feladatszerűen alakítják a politikai közvéleményt. A hangsúly a törvényben megjelölt „feladatszerűen” kitételen volt, hiszen így nagyon tág körben lehetne bárkiről kikérni a múltjára vonatkozó adatokat.
Az is felmerült, hogy a politikai közvélemény fogalma sem kellőképpen definiált, ezért alkotmánybírósági értelmezést kellene kérni az ügyben, ami rendkívüli módon lelassítaná a döntéshozatalt a mostani perben.
Eljárási hiba
A három katolikus püspök álláspontja egyértelmű tehát, a két evangélikus és a zsidó vallási vezető helyzete viszont bonyolultabb. Ők egy eljárási, adminisztratív hiba miatt nem kaptak szabályszerű idézést, ezért az első érdemi tárgyaláson nem tudtak részt venni – erről Kozák később az Élet és Irodalom című lapban számolt be. Ugyanakkor Kozák szerint az evangélikusok és a zsidó egyház vezetője is elutasították korábban, hogy közszereplők lennének.
Ungváry Krisztián történész, az ügynökkérdés egyik kutatója az Élet és Irodalom március 3-ai számában Ungváry Krisztián történész öt katolikus főpapról, köztük Seregély István egri érsekről állította, hogy a Kádár-korszakban beszervezték, februárban pedig Paskai László bíborosról, volt esztergom-budapesti érsekről írta, hogy egy évtizeden át ügynök volt, és jelentett paptársairól.
Az Indexnek a mostani ítéletről elmondta, az ő kutatási feltételein a döntés nem változtat, hiszen tudományos publikációkban már korábban is leírhatták az esetleg érintett ügynökök nevét. A mostani ítélet az összes magyar állampolgár szempontjából jelentős, hiszen bárki bemehet a levéltárba, és kikérheti püspökéről az információkat. Ungváry szerint ezek után most a katolikus egyháznak, illetve a püspöki konferenciának új stratégiát kell kidolgoznia: miként reagál arra, ha újabb adatok derülnek ki az ügynökkérdésben.
