A határozatnak az a célja, hogy újra a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Iránt, tisztázandó atomhatalmi ambícióit.
A határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, illetve nehézvíz és atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszerek előállítására. A tilalom vonatkozik az ilyen anyagok és technológiák iráni importjára is.
A BT-határozat befagyasztja olyan kulcsfontosságú vállalatok és magánszemélyek vagyonát, amelyek, illetve akik részt vesznek az iráni nukleáris programban, és szerepelnek az ENSZ listáján. Megköveteli Teherántól, hogy vessen véget az urándúsítással kapcsolatos mindennemű tevékenységének és kutatómunkájának, amelynek révén atomerőművekhez szükséges üzemanyagot vagy atomfegyverhez szükséges töltetet állíthat elő.
A határozat figyelmezteti Iránt, hogy amennyiben nem hajlandó alávetni magát az abban foglaltaknak, az ENSZ-testület újabb, nem katonai jellegű szankciókat foganatosíthat ellene.
Az iráni külügyminisztérium közleményében úgy reagált a fejleményekre, hogy a határozattal a BT túllépte a hatáskörét, az iráni ENSZ-nagykövet pedig kettős mérce alkalmazásával vádolta az ENSZ-testületet, szemére hányva, hogy Teherán ellen szankciókat rendel el, miközben nem vesz tudomást Izrael nukleáris arzenáljáról.
BPI-info
