Téma: indul a civilek kampánya, tudnivalók az egy százalékról
Lejár az első határidő. Az adózók egy részének hamarosan döntenie kell: támogatja-e adója egy-egy százalékával a civileket, vagy a költségvetésben hagyja az összeget. Azoknak, akik élni kívánnak jogukkal, jó néhány körülményre és szabályra kell figyelniük.
Egy százalék: kis erőfeszítés az adózóknak, nagy segítség a civil szférának (Fotó: Hegedűs Géza)
· A nonprofit célok meghatározó támogatói
· Mit tegyenek az adózók az érvényes nyilatkozatért?
· Egyházak kontra parlagfűirtás
· Az adóhivatal ahol tud, segít
· Nyilatkozati menetrend az adózóknak
„Az állampolgároknak és a civil szférának tett gesztus, hogy az adózók szabadon rendelkezhetnek személyi jövedelemadójuk kétszer egy százalékának felhasználásáról” – mondta Sebestyén István, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) tanácsának tagja. Annak a csaknem ötvenezer civil szervezetnek, amely jogosult az egy százalékok fogadására, jelentős segítséget jelent az évente így befolyó mintegy hétmilliárd forintnyi összeg.
Az egyszázalékos felajánlások egyébként állami támogatásnak is minősíthetők, hiszen az egyszer már beszedett személyi jövedelemadó egy részéről mond le az állam a civilek javára. „A rendszer kínálta támogatás területileg egyenletesen oszlik meg az országban” – mondja a szakember. Annak ellenére is igaz ez, hogy arányaiban a legtöbb pénzt néhány országosan ismert nagy alapítvány gyűjti be, amely képes akár több millió forintot fektetni az egyszázalékos felajánlások kampányába.
Magyarországon egyébként a személyi jövedelemadót fizetők 1996 óta rendelkezhetnek adójuk egy százalékának felajánlásáról valamely, törvény szerint jogosult civil szervezet javára. Újabb egy százalékot ajánlhatnak fel 1997 óta az egyházaknak, illetve az úgynevezett kiemelt költségvetési előirányzatok javára.
Esély a túlélésre
Az egyenletes földrajzi elosztást segíti, hogy szinte minden iskolának, nagyobb kulturális létesítménynek van saját alapítványa. Ezek, valamint a helyi feladatok ellátására szerveződött civilek többnyire felszívják a helyben keletkező egy százalékok jelentős részét.
Az évente országosan felajánlott összeg a nyolcszázmilliárdos hazai civil szektor kiadásainak alig egy százalékát adja, összességében tehát nem jelentős. Mégis: a kis alapítványoknak és kisebb civil szervezeteknek a túlélést jelentheti. A nonprofit szervezeteknek több mint a fele még mindig félmillió forint körüli éves minimum-költségvetésből gazdálkodik, nekik a száz-kétszázezer forint körüli egyszázalékos bevétel a túlélést jelentheti.
Kétszer segít az egy százalék
Top 10
A legtöbb felajánlást kapott civil szervezetek 2006-ban:
Gyermekrák Alapítvány: 413,8
Rex Kutyaotthon Alapítvány: 118,3
Gyermekétkeztetési Alapítvány: 91,9
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány: 85,4
Együtt A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány: 73,3
Dévai Szent Ferenc Alapítvány: 67,5
SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete: 62,9
Magyar Rákellenes Liga: 62,7
Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány: 60,9
A Rák Ellen, Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Al.: 53,5
A legtöbb felajánlást kapott egyházak 2006-ban:
Magyar Katolikus Egyház: 2 345,9
Magyarországi Református Egyház: 766,1
Magyarországi Evangélikus Egyház: 247,3
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége: 67,3
Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége: 61,5
Hit Gyülekezete: 42,8
Magyarországi Baptista Egyház: 41,2
Gyémánt Út Buddhista Közösség: 22
Magyarországi Unitárius Egyház: 18,2
Magyarországi Jehova Tanúi Egyház: 17,4 A személyi jövedelemadóból felajánlott egy százalék egyébként áttételesen is segíti a hazai civileket. A központi költségvetés évente pontosan annyi pénzt tesz a felülről nyitott Nemzeti Civil Alapprogramba, amennyit az adózók ajánlanak fel egy százalékaik révén a civil szervezeteknek. Ezért sem mindegy, hogyan alakul az éves felajánlási ráta. A felajánlások összege egyébként évek óta stagnál, az egy százalékról rendelkező adózók száma is negyven és ötven százalék között mozog.
Némileg módosul a kép a következő két évben: az idei költségvetési törvény 2008 végéig befagyasztotta az NCA büdzséjét, évente hétmilliárd forint jut majd a civileket segítő szervezetnek.
Sebestyén István szerint a helyzet jónak is minősíthető, hiszen az ő forrásuk legalább nem csökken a korábbi évekhez képest. A korlátozást csak átmenetinek gondolják, nem mondanak le arról, hogy az alap költségvetését a felajánlott egy százalékok rátájához kössék a jövőben.
Az NCA-tól évente csaknem húszezer civil szervezet kér támogatást, a negyedik esztendeje működő alap ezzel a hazai civilek legnagyobb támogatójává vált. „Értek bennünket jogos kritikák” – mondja Sebestyén István. Előfordult, hogy az előfinanszírozási rendszerű alap – az állami költségvetés nehézkessége miatt – csak ősszel tudta kifizetni az első féléves programok támogatását.
A civilek így sokszor kerültek nehéz, néha megoldhatatlan helyzetbe. Az NCA most úgy kíván segíteni a bajokon, hogy a tárgyév júniusától indítja és a következő év májusában zárja a felhasználási időszakot. Ez szavatolja, hogy a pénz a lassabb ügymenet mellett is idejében eljusson a civilekhez, és hogy ne álljanak elő kezelhetetlen helyzetek.
Nem civilbarát adórendszer?
„Előrebocsátom, hogy örvendetes az egy százalékok felajánlásának rendszere” – mondta Gerencsér Balázs, a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) igazgatója. Vannak azonban problémák, amelyek nehezítik a rendszer működését, ezekre a körülményekre a NIOK évről évre felhívja a figyelmet. „Úgy tűnik – mondja Gerencsér -, mára a Pénzügyminisztérium is belátta, hogy ki kell küszöbölni a hiányosságokat. Elindult a gondolkodás a lehetséges korrekciókról.” Információink szerint készül egy munkaanyag, ennek részleteiről a Pénzügyminisztérium lapzártánkig nem küldött tájékoztatást.
A NIOK vezetője a legfőbb problémának azt tartja, hogy a civil szervezetek nem tudhatják meg, ki irányította hozzájuk adója egy százalékát, így nem is tudják megköszönni a támogatást. (Az NCA képviseletében nyilatkozó Sebestyén István azonban nem támogatná az adatbázis nyilvánossá tételét, mert szerinte ez hátrányos lenne például azokra az alkalmazottakra nézve, akik – a „nyomatékos munkaadói kérés” ellenére – nem a munkahelyi alapítványnak ajánlották fel adójuk egy százalékát, és ez csupán egy a számos lehetséges joghátrány közül). Gerencsér szerint a magyar rendszer hibái mellett is népszerű, Japánból is érdeklődnek iránta.
A szlovákok előrelátóbbak
Jó megoldásnak tartja a NIOK igazgatója a szlovák mintát, ahol a civil szervezetek előzetesen mennek át az ottani adóhivatal rostáján. Így még az előtt kiderül, jogosult lesz-e a szervezet a százalékok fogadására, mielőtt az adózók rendelkeznének a felajánlásról. Szlovákiában tehát nem állhat elő az itthon gyakorinak számító helyzet, hogy az adóhivatal utólagos ellenőrzése nem találja alkalmasnak az egy százalékból származó összeg fogadására a támogatandó szervezetet.
Nem javítja az adózók rendelkezési kedvét Gerencsér szerint az sem, hogy az adóhivatal csakis a negatív esetekről értesíti az embereket. „Megírják, hogy az adózó által megjelölt civil szervezet nem volt jogosult az egy százalék fogadására. Az okokra azonban nem térnek ki, az adózó nem tudhatja, milyen probléma adódott az általa kiválasztott szervezetnél: vajon rosszul gazdálkodott-e, vagy csak lekésett egy határidőt. A sikeres felajánlásokról jellemzően nem küld értesítést a hivatal” – sorolja kifogásait a NIOK elnöke.
Szerkesztette: Pintér Attila; közreműködött: Suhajda Zoltán
