Forrás: Erec

Jevgenyij Haldej (1917-1997) ukrán zsidó család hatodik gyermekeként látta meg a napvilágot Sztalinoban (ma Donyeck), az Ukrán acélvárosban. 1918. március 13-án egy pogromban egy fegyveres a csecsemő Haldejt megsebesítve megölte az édesanyját.

Jevgenyij 11 évesen már gyárban dolgozott, 12 évesen pedig otthagyta az iskolát, hogy meg tudjon élni. Gyermekkorától kezdve vonzotta a fényképezés, s első gépét maga készítette nagyanyja szemüvegéből és egy kartondobozból. Először testvéreiről készített portrékat. 15 éves korában képei már megjelentek a helyi lapban: bányászokat és acélmunkásokat mutatott be.

1935-ben Moszkvába hívták egy fotó-kurzusra s 19 évesen a TASSZ, a szovjet hírügynökség fotósa lett.

Haldej a háború küszöbén felkereste szülővárosát. Ezek voltak az utolsó képek, amelyeket nagyszüleiről, apjáról és testvéreiről készíthetett, mert a nácik 1941. októberében elérték Sztalinot és Haldej családját a többi zsidóval együtt élve egy bányaaknába lökték.

Haldej az Orosz- és Németország közti háború mind az 1481 napját végigfotózta, munkájának jó részét a Pravda jelentette meg. Így jutott Budapestre, ahol a felszabadult gettóban készítette azokat a fotókat, melyek most a Zsidó Múzeumban láthatók.

A front – és vele Haldej – továbbhaladt, s az ő nevéhez fűződnek azok az emblematikus fotók, amelyek a második világháború végét jelenítették meg mindenki számára: orosz katonák kitűzik a vörös zászlót a Reichstag épületére.

A háború befejeztével Haldej jelen volt a Potsdami konferencián és a nürnbergi pereknél is. Későbbi pályafutása a szovjet belpolitikai változások és az antiszemitizmus fellángolásának – csendesedésének függvényében alakult: időnként eltávolították, máskor visszahívták a vezető pártlaphoz vagy a hírügynökséghez. A peresztrojka után végül mind hazájában mind külföldön magas rangú kitüntetésekkel ismerték el munkásságát, s képeit világszerte kiállították.

Haldej Moszkvában halt meg, 1997. október 6-án, nyolcvan éves korában.

A háború ikonjai – a kiállítás február 21-ig tekinthető meg a Zsidó Múzeumban

One Response to “A háború ikonjai – Jevgenyij Haldej fotói”

  1. Virág Péter

    A Jevgenyij Haldejről szóló tájékoztatásba két hiba került, javasolom kijavítani őket.

    1. Haldej 1917-ben nem születhetett Sztalinóban, mivel a város neve akkor még Juzovka volt. A Sztalino nevet a város csak később, a Sztálin körüli személyi kultusz kiteljesedése idején kapta.

    2. Az olyan jelzős szerkezetben, mint az “ukrán acélváros” az “ukrán” szót, ha az nem a mondat elején áll, kis kezdőbetűvel kell írni.
    Nem kellene idegen szabályokat becsempészni a magyar nyelvbe.

    Üdvözlettel

    Virág Péter