Monstre választási nyitánynak indult, kis perpatvarrá kerekedett Nicolas Sarkozy tévémutatványa hétfőn este a TF1 vezető kereskedelmi csatornán. Száz gondosan kiválogatott néző előtt önportrét akart rajzolni a jobboldali elnökjelölt, amikor egy 29 éves lille-i hölgy, mellesleg algériai származású, nekitámadt. „Amit ön mond, miniszter úr, szégyenletes” – förmedt rá a meglepett belügyminiszterre.
Az incidens előtt, a bevándorolt franciákról szólva Sarkozy azt fejtegette, hogy Franciaországban nem akar sem kivágott csiklójú leányt látni, sem olyan városi lakást, amelyben a Ramadan ünnephez közeledve birkát mészárolnak le. Erre a mondatra ugrott föl a helyéről Madame Hayat, és kiáltotta Sarkozy felé: „ön rasszista”.
Több se kellett a szónoknak. Hosszas magyarázgatásba kezdett, és eközben kifejtette azt is, hogy „én nem magyar, hanem francia vagyok”, utalva a háború után Szolnokról Párizsba érkezett édesapjára, aki egyébként harmadik gyerekük megszületése után nyomban faképnél hagyta családját. Sarkozy tagadó mondatával nem származását akarta eltitkolni (nem is tudná, annyira köztudott), hanem azt a fölfogását igazolni, hogy számára mindenki, ha állampolgárrá lett, francia, tekintet nélkül származására. És Sarkozynek el lehet hinni őszinteségét, amennyiben egy politikus egyáltalán lehet őszinte. Ha történetesen zsidó hallgatóság előtt beszél, fölidézi, hogy anyai ágon ő „spanyol zsidó eredetű”, de francia. És ha megválasztják köztársasági elnöknek, amire mind nagyobb az esélye, csakugyan történelmet csinál. Ő lehet Franciaország első fél magyar államfője, és bizonyosak lehetünk abban, soha nem tesz majd különbséget a franciák között, bárhonnan származzanak is.
Várkonyi Tibor
