Megdöbbentőnek nevezte a 38. Magyar Filmszemlén szereplő mintegy negyven dokumentumfilm magas színvonalát Karátson Gábor, író, festő, a zsűri elnöke az alkotásokat értékelve pénteken, Budapesten.
Hozzátette: a legmegdöbbentőbb az emberi szenvedésnek az az özöne, amelyet néhány nap alatt a filmekben látott.
Az alkotások más témák mellett a mozgás-, hallás- és látássérültek szenvedéseit, a zsidók 1943-44-es üldöztetését és az 1956-57-es történéseket dolgozták fel.
A 38. Magyar Filmszemle versenyprogramjában 39 dokumentumfilm, köztük számos portréfilm kapott helyet.
A pénteki beszélgetésen Karátson Gábor mellett a zsűri másik két tagja, Csillag Ádám rendező és Csukás Sándor operatőr is részt vett.
Karátson Gábor kiemelte: meglepte, hogy ezek a filmek általában jobbak, mint a játékfilmek. Némelyik alkotás olyan, mint egy játékfilm, műfaji határokat feszeget – tette hozzá.
Csillag Ádám elmondta, hogy az idén jó néhány családi indíttatású film megjelent, nagy részük nagyon megrázó.
Csukás Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy csaknem tíz alkotásnál az operatőr azonos a rendezővel. Mint mondta, ez általában szerencsés megoldás, de sok esetben érthetetlen, miért vállal valaki ennyi funkciót: egyszerre kérdez, felveszi és rendezőként megpróbálja átfogni a filmet. Másrészt felvetette, miért van ennyi gyenge technikai kivitelezésű film.
A zsűritagok egybehangzó véleménye szerint kiemelkedő alkotás Almási Tamás: A mi kis Európánk (Ózd sorozat), Gellér-Varga Zsuzsanna: Zsinagógát vegyenek!, Jakab Ervin: Költözés, Muhi András Pires: Magyarfutball, a 91. perc, Zsigmond Dezső: Élik az életüket – Kárpátaljai szappanopera, Kékesi Attila: A forradalom arca – Egy pesti lány nyomában, Pigniczky Réka: Hazatérés – egy szabadságharcos története, és Kincses Réka: Balkán Bajnok című filmje.
Pozitívan értékelték Bódis Kriszta Falusi románc (Meleg szerelem), Szakály István: Gömöri cigányok – Agócs Gergely filmje, Varga Ágota: Szemünk fénye, Novák Tamás: Elsodort falvak – Almásháza – A betelepülők, Kecskeméti Kálmán: Áruló ezüstnitrát, és Novobáczky Sándor: Óriások voltunk…(Miskolc ,56) című munkáját is.
Méltatták mindemellett Zelki János: Vagon, Jung Lídia: Nellike, és Mohi Sándor: Jel a világ számára című alkotását, valamint a „Naplófilm, 12 voltam 56-ban” című alkotást, az Itt az idő című munkát, továbbá a Szabó Tamás képzőművészről szóló portréfilmet.
Karátson Gábor a Költözést elbűvölő etűdnek, ragyogó filmnek nevezte.
Mindhárom zsűritag egyetértett abban, hogy a Magyarfutball jó film, metaforája a hazai életnek.
„Mindig majdnem sikerül, és a végén nem sikerül” – fogalmazott Karátson Gábor.
A zsűri több filmet azért nem értékelt, mert azok alkotói nem voltak jelen a beszélgetésen.
MTI
