Vlagyimir Putyin elnök ismét tagadta az orosz gáz- és olajkincs külpolitikai nyomásgyakorlásra való használatát csütörtöki éves sajtóértekezletén, védelmezve a piaci elvekre való fokozatos, puha áttérést a szomszédos, volt szovjet tranzitországokban, és Magyarországot is megemlítve a tervezett alternatív vezetékek lehetséges állomásai között.
Putyin – aki több mint három és fél órán át felelgetett 1232 újságíró 69 kérdésére, újabb rekordot döntve hatodik sajtómaratonján – azzal érvelt, hogy Oroszország csupán azokat az engergiaszubvenciókat számolta fel, amelyeket a Szovjetunió széthullása után is másfél évtizeden át biztosított a szovjet utódállamoknak.
Moszkva 2006 elején még eltekintett a fehérorosz árfront megnyitásától, hogy megkímélje a problémáktól Aljakszandr Lukasenka elnököt újraválasztási kampánya küszöbén – emlékeztetett Putyin, hangsúlyozva a piaci elveken nyugvó energiaárak fokozatos, kiegyensúlyozott meghonosításának szükségességét a szomszédságban, továbbá Oroszországban is.
Mint mondta, az energiaforrások diverzifikálásának európai igénye arra sarkallja Oroszországot, hogy maga is diverzifikálja a szállítási útvonalakat, többek között a Csendes-óceán és Kína felé is. A tranzitországoktól való függőséget mérséklő útvonalak között megemlítette az orosz-török Kék Áramlat gázvezeték közép-európai meghosszabbításának alternatíváját is, esetleg Magyarországon át.
Putyin jelezte, hogy ukrán kollégájával, Viktor Juscsenkóval február végén esedékes találkozóján szó lesz egy olyan részvényegyesítési tervről, amelyek keretében Ukrajna mégiscsak belemehet a (területén lévő tranzitvezetékeket közösen ellenőrző) gázszállítási vegyesvállalat létrehozásába, cserében az oroszországi kiaknázásban való ukrán részvételért.
Putyin megemlítette Magyarországot az EU milliárdos agrárszubvencióinak haszonélvezői között is. Mint mondta, Európa igyekszik az orosz piacra dobni agrárfeleslegeit, miközben a (frissen megjelent) orosz exporttermékeket (például a gabonát) nem engedi be a maga védett piacára.
Putyin „érdekesnek” nevezte a gáz-OPEC gondolatát, de jelezte: Oroszország egyelőre csak a külpiaci (ellátási) tevékenységét hangolja össze Iránnal és más fő termelőkkel, de nem törekszik árkartell létrehozására.
Oroszország „aszimmetrikus, de rendkívül hatékony” választ ad az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek kelet-európai telepítésére – utalt Putyin az ezen a pajzson áthatolni képes, ultramodern hadászati rakéták fejlesztésére.
Moszkva kész tovább tárgyalni Minszkkel a valutaunióra és a föderációra irányuló, kölcsönösen elfogadható sémákról, de minden sietség nélkül – mondta Putyin, értelemszerűen megerősítve ezzel, hogy nem gondol elnökségének meghosszabbítására egy közös állam élén.
Putyin többjelöltes elnökválasztási versenyt ígért, közölve: nem fog „utódot kijelölni”, de a 2008. március 2-án esedékes elnökválasztást megelőző kampány alatt jelezni fogja, hogy melyik „elnökjelöltet részesíti előnyben”.
Putyin üdvözölte az Igazságos Oroszország nevű párt létrehozását hű szövetségese, Szergej Mironov felsőházi elnök szárnya alatt, és kifejezte reményét, hogy éles, de korrekt politikai harcot fog vívni a másik hű szövetségese, Borisz Grizlov alsóházi elnök vezette jelenlegi monopolpárttal, az Egységes Oroszországgal. Ebben a küzdelemben kikristályosodhat az előbbi szocialista-szociáldemokrata és az utóbbi jobboldali-liberális centrumvonala – vélte.
Putyin azt mondta, hogy csak a nyomozás és végső soron a bíróság deríthet fényt a Litvinyenko-ügyre. Mindamellett jelentéktelen, priuszos figuraként állította be a Londonban sugárzó anyaggal megmérgezett volt állambiztonsági (FSZB) alezredest, arra célozva, hogy nem lehetett célpont az FSZB számára. Putyin szerint Alekszandr Litvinyenko nem képviselt nemzetbiztonsági kockázatot: nem volt államtitkok hordozója, és nem volt oka külföldre szökni, hiszen már régen minden rosszat elmondott egykori munkaadóiról és nem tudott újdonsággal szolgálni.
Putyin azt mondta, hogy nem hisz az összeesküvési elméletekben sem (amelyek szerint a Kreml ellenségei ölethették meg Litvinyenkót Oroszország lejáratására), de azért rámutatott a Nyugat-Európában és a Közel-Keleten rejtőzködő, „szökésben lévő oligarchákra”. Ezzel főleg Borisz Berezovszkij brit és Leonyid Nyevzlin izraeli menedékjogot élvező Kreml-ellenes mágnásra célzott.
MTI
