2005 júliusában Jeff Carenza és barátnője éppen Miami-ban nyaralt, mikor ételmérgezés miatt mindkettőjüket kórházba szállították. A vérvétel során kiderült, hogy Dr. Carenza, aki akkor 29 éves volt, vérszegénységben szenved.
Mellrák-sejtAz orvos szerint valószínűleg semmiségről lehetett szó, de azért azt javasolta, hogy otthon vizsgáltassa ki magát. Ekkor derült ki, hogy egy nagy tumor van a vastagbelén.
Az ilyen és ehhez hasonló esetek megdönteni látszanak azt a nézetet, mely szerint a rák elsősorban csak az idősebb korosztályt veszélyezteti. Az Amerikai Rákkutatási Intézet felmérése szerint a vastagbél, pajzsmirigy és hererákban szenvedők száma jelentősen megnövekedett a 20 és 39 éves emberek között. Ráadásul a 15 és 39 év közöttiek túlélési aránya az elmúlt 20 évben nem növekedett. Ebben a korosztályban a rák a negyedik helyen áll a halálozások sorában, a balesetek, öngyilkosságok és gyilkosságok után; 2006-ban mintegy 55200 új esetet regisztráltak és 9300-an haltak meg.
A serdülőkori és a fiatal felnőttkori rák az orvosok számára még felderítetlen terület, azt azonban tudják, hogy ebben a korosztályban jobbak a túlélési arányok, és a kezelés is sikeresebb. Kutatásokat folytatnak ezért, hogy felderítsék, egyes fiatalok miért hajlamosabbak másoknál a rákra. A túlélésben komoly szerepet játszik a pszichológiai tényező is: ezen korosztály előtt még ott áll a családalapítás, a jövő.
Dr. David Dietz szerint, aki a Barnes Zsidó Kórház sebésze, sajnálatos dolog, hogy a fiatalkorúak esetében a rákot késői stádiumban fedezik fel, mivel sem ők, sem pedig orvosaik nem számítanak erre, és rendszeres szűrésen sem vesznek részt, ahogyan az idősebbek.
A genetika fontos szerepet játszik abban, hogy valaki hajlamos-e a rákra vagy sem. Asha Mevlana története is ilyen. 22 éves korában talált egy csomót a mellében, a mammográfia viszont nem hozott egyértelmű eredményt, és orvosa is azt mondta, hogy ő még túl fiatal a mellrákhoz. Csak két évvel később ment el újra vizsgálatra, mivel a duzzanat nőtt és fájni kezdett ahol kiderült, hogy valóban mellrákja van.
A másik komoly problémát a tinédzserkori rákban az iskolába és a társadalomba való betegen történő beilleszkedés okozza. Sok esetben érezhetik azt, hogy másként bánik velük a környezetük, mivel a fiatalkori súlyos betegségek még így is ritkák. Ennek a problémának a leküzdésére jöttek létre a pártfogói csoportok, melyeket nagyrészt rákból gyógyultak alapítottak. Ezek az alapítványok célja a lelki gondozás mellett a korai rákos megbetegedések okaira való figyelemfelhívás, valamint a gyógyulás utáni beilleszkedési problémák leküzdése.
Több mint 50 szervezet regisztráltatta magát egy új weboldalon, a www.imtooyoungforthis.org -on. Az oldal alapítója, Matthew Zachary azt mondja, hogy az egyetlen dolog, amit igazán szeretett volna, mikor megtudta, hogy rákos az volt, hogy vele egykorú rákos betegekkel beszélhessen. Ez lehetséges ezen az oldalon, de a rákkal való küzdelem még így is kegyetlen.
