Nincs a világon még egy politikai vezető, aki ennyi időt szánna az újságírókkal való találkozásra – írta az ITAR-TASZSZ, miután befejeződött Vlagyimir Putyin órákig tartó sajtóértekezlete.
Maratoni sajtótájékoztató, rekordszámú újságíróval – Vlagyimir Putyin elnökként utoljára értékelt évet (Fotó: Reuters – Dima Korotajev)
Az orosz államfő tegnap a Kremlben tartotta hatodik – talán az utolsó – évértékelő sajtóértekezletét „a föderáció helyzetéről”. Az elnöki hivatal szerint 1232 újságíró volt jelen, közöttük 262 külföldi. Mindenkit főként két kérdés érdekelt: az utódlás és az energiapolitika.
Nem lesz (kijelölt) utód, hanem szabadon, demokratikusan választott elnökjelöltek lesznek – mondta határozottan Putyin. „Én is az Orosz Föderáció büszke polgára vagyok, és természetesen nekem is jogom van arra, hogy megnevezzem azt, akit szívesen látnék ezen a poszton. Ezt azonban csak a kampány idején fogom megtenni” – mondta. Addig még van idő, és az biztos, hogy akit ő megjelöl, az lesz Oroszország elnöke – jegyezte meg a CNN. Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma jövő márciusban lejár, és az alkotmány szerint harmadszor nem jelöltetheti magát. Ő maga eddig elzárkózott attól a lehetőségtől, hogy valamilyen módon hivatalban maradjon. Csakhogy az elmúlt hónapokban szaporodtak az alkotmány módosítását szorgalmazó követelések és a találgatások arról, hogy Putyin – „a közóhajnak engedve” – elnök marad.
A rekord hosszúságú, három és fél órán át tartó sajtóértekezleten Putyin felháborodva cáfolta, hogy Oroszország visszaélne hatalmas energiaforrásaival és azokat a nyomásgyakorlás eszközeként vetné be a nemzetközi politikában. „Senki sem kötelez bennünket, hogy az olcsó olajjal más országok gazdaságát támogassuk – ilyet senki nem csinál” – mondta. Megerősítette, hogy az energia terén is szigorúan a piacgazdaság elveit kell érvényesíteni.
Olajár-támogatásra csak a volt Szovjetunió némelyik utódállama tartott igényt. Európát nem a piacgazdasági árak nyugtalanítják, hanem az, hogy Moszkva tavaly, majd az idén is Nyugat felé elzárta az energiacsapokat a Fehéroroszországgal, illetve Ukrajnával való vitája miatt.
Az elnök most részletesen kitért arra, mennyire szeretné, ha változatosabbá tennék az orosz energiahordozók szállítási útvonalát. Magyarországot is megnevezte lehetséges célországként: „Vizsgálják egy vezeték lefektetésének lehetőségét a Fekete-tenger fenekén. Célállomása valamely közép- vagy dél-európai országban lenne – lehetséges, hogy Magyarország, Ausztria, Olaszország, Izrael” – mondta. Oroszország politikája a tranzitországoktól való függőség csökkentésére irányul a jövőben.
Érdekes ötletnek tartotta egy gázkitermelő világszervezet – „gázos OPEC” – létrehozásának gondolatát. Szerinte azonban nem gázkartell felállításáról lenne szó, hanem olyan szervezetről, amely összehangolná a gázkitermelő országok tevékenységét.
Az elnök végül fontosnak tartotta nemzetközi urándúsító központok létrehozását, az Iránnal szembeni türelmes fellépést, és a lelkiismeretlen konkurencia művének nevezte az orosz hadiipari cégeket is sújtó amerikai szankciókat. De legnagyobb figyelmet az a kijelentése keltett, hogy „mindent alá kell rendelni az életszínvonal és az életminőség javításának”.
MH-összeállítás
